„JÓ GYAKORLAT” ADAPTÁLÁSI SEGÉDLET

Tantárgyi integrációs lehetőségek a művészeti nevelés eszközeivel

Alapelvek

  • Ha hallom: elfelejtem – ha látom: megjegyzem – ha megcsinálom: megértem.
  • Csak azt tudom ábrázolni, amiről ismereteim vannak.
  • A vizuális megjelenítés segíti az értelmezést és a bevésést.
  • Az alkotás érzelmi többlete hihetetlen támogatás a tanulásban.
  • A bal agyféltekés tevékenységeket segíti a jobb agyféltekés alkotás.
  • A művészeti nevelés, mint komplex személyiségfejlesztés kell, hogy megjelenjen.
  • A munkában az ismeretanyag mellett egyenrangú feladat a szociális kompetenciák fejlesztése is.

Alaphelyzet

A „Jó gyakorlat” azoknak az iskoláknak a legmegfelelőbb, akiknek nem a tananyag, hanem a gyermek a fontos. Az, hogy a gyerek jól érezze magát az iskolában, és hosszú távon működő ismereteket, képességeket szerezzen.

Az adaptáláshoz két területre koncentrálunk:

  1. az ismeretanyagra,
  2. a képességfejlesztésre.

1. Ismeretanyag és tantárgyi integráció

  • A vizuális nevelés célja a vizuális kifejezőeszközök alkalmazásának elsajátíttatása. Ám az, hogy ez milyen tematikán történik, az a pedagógus döntése. Ez a szabadság segít minket abban, hogy a vizuális nevelést más tantárgyak ismeretanyagának megközelítésére is alkalmazzuk.
  • A sikeres alkotás a gyerekben hihetetlen motivációt alakít ki. Az alkotás adta sikerélmény érzelmi többletet ad, ami elősegíti, hogy az ábrázolt dolog, ismeret, kép maximálisan bevésődjön.
  • Az alkotási folyamatban a rész-egész viszonylata, a logikai kapcsolatok, vagy a működés is megérthető.
  • Az ismeretek összegyűjtése, majd új struktúrában történő felhasználása megtörténhet rajzi feladat formájában is.
  • Ezekre alkalmas az un. keretes rajzok, vagy különféle formában felületekre osztott rajzok készítése.
  • Az elkészített alkotások tantermi dekorációként elhelyezve tovább sokszorozzák a hatást.
  • A sikeres alkotáshoz megfelelő eszközök és technikai ismeret szükséges.
  • Legkönnyebben alkalmazható az irodalomban, a természetismerethez kötődő tantárgyakban (biológia, földrajz), a történelemben, az ének-zenében, az életvitelhez kapcsolódó feladatoknál, és a nyelvoktatásban. Bizonyos területen alkalmas a matematikai, a fizikai és kémiai ismeretanyagok átadásában is.

 

Ajánlott irodalom:

L. Ritók Nóra: Rajzolni jó!

L. Ritók Nóra: Európa projekt

L. Ritók Nóra: Nézzünk körül együtt!

2. Képességfejlesztés

  • A vizuális neveléssel minden kompetenciaterület fejleszthető. Mégis azt emelem ki közülük, amiben a legtermészetesebben kalandozhatunk az alkotás során, és különösen fontos az érzelmi intelligencia fejlesztésében. Ez pedig a szociális kompetenciák területe.
  • A kompetenciaháló (a művészeti nevelésre vonatkozó kiegészítésekkel).

Ajánlott irodalom:

L. Ritók Nóra: Rajzolni jó!

L. Ritók Nóra: Európa projekt

L. Ritók Nóra: Nézzünk körül együtt!

I. Önismerettel összefüggő kompetenciák

1. Érzelmek tudatossága: érzelmeink pontos tudatosítása. (Mit érzek, hogyan viszonyulok, miért érzek így stb. – ez mind nagyon pontosan beazonosítható az alkotói folyamatok során.)

2. Önállóság, autonómia. (Az alkotás önálló folyamat. Önálló döntéseken alapuló tevékenység.)

3. Identitás, hitelesség. (Az alkotás, amit készítek, engem tükröz. Akkor hiteles, ha szinkronban van velem. Értékeléssel irányítható rá a figyelem, amíg belső szemponttá nem válik.)

II. Önszabályozás

4. Érzelmek kezelése: sikerkezelés, kudarctűrés, kitartás. (Elviselni mások sikerét, később örülni neki, jól kommunikálni a saját sikert. Elviselni a kudarcot, kialakítani a küzdeni tudást, amíg nem sikerül megfelelően végigvinni a folyamatot – olyan képesség, amire az iskola minden szintjén szükség van.)

5. Felelősségvállalás. (A vállalt feladat felelősség is. A folyamat végén válik érzékelhetővé a felelősség mindenki számára.)

6. Törődés, tekintet másokra. (Főleg kooperatív tanulásszervezéssel fejleszthető.)

7. Tolerancia, nyitottság, véleményelfogadás, bizalom. (Minden közös tevékenységben fejleszthető, tökéletes terepe a kooperatív tanulásszervezés.)

III. Énhatékonyság-érzés

8. Pozitív önértékelés: optimista érzések önmagunkkal kapcsolatban. (Kiemelten fontos a hátrányos helyzetű tanulók szempontjából, akik iskolai kudarcnak vannak kitéve, ezért énképük általában negatív.)

9. Konstruktív self-érzékelés: egészséges önbizalom, belső kontroll (hit abban, hogy tehetek arról, ami velem történik).

IV. A szociális kompetenciákhoz szükséges kognitív készségek

10. Információkezelés: információgyűjtés, információk rendszerezése, információfeldolgozás. (Minden területen fontos készség, ami a vizuális neveléssel remekül fejleszthető a „mit rajzolok?” kérdéséhez kapcsolódva. Fontos eszköze pl. az ún. keretes rajz.)

11. Problémakezelés, problémaazonosítás, reális célkitűzés, problémamegoldás. (Az ötlet-tervezés folyamatában, ami a kivitelezésben folytatódva teljesedik ki.)

12. Kritikai gondolkodás. (Főleg az értékelés, önértékelés fázisában).

13. Szabályalkotás, szabálykövetés. (Bizonyos típusú feladatoknál, főleg a konstruáló tevékenységekben.)

14. Kreativitás, nyitottság, rugalmasság. (Erről szól alapvetően az alkotás…)

V. Társas kompetenciák

15. Empátia. (Illusztrációk készítésénél, érzelmeket kifejező alkotásnál, illetve a kooperatív tanulásszervezéssel megoldott feladatoknál.)

16. Kommunikációs készségek, véleményalkotás, vitakészség. (Fontos a vizuális kommunikációt verbális kommunikációval is kiegészíteni, a többi művészeti ág sajátos kommunikációs nyelvezetére is kiterjesztve.)

17. Együttműködés. (Fejlesztésére a legmegfelelőbb eszköz a kooperatív technikák alkalmazása.)

18. Konfliktuskezelés. (Fejlesztésére a legmegfelelőbb eszköz a kooperatív technikák alkalmazása.)

19. Segítségkérés. (Kezdetben gyakori. Később ki kell alakítani annak képességét, hogy csak akkor kérjenek segítséget, ha szükséges. Egymás között is szükséges gyakorolni, nemcsak a tanár-diák viszonylatban.)

20. Visszautasítás. (Meg tudom csinálni egyedül is… Kapcsolódik az önértékeléshez, a reális célkitűzés képességéhez és az együttműködéshez is.)

21. Társadalmi részvétel: csoporthoz tartozás, szociális érzékenység, szolidaritás, feladatvállalás, önkéntesség, civil kezdeményezőkészség. (Fontos a kisebbségi és a többségi tanulói csoportok szempontjából is, integrált csoportok kialakításával kooperációs technikákkal nagyszerűen fejleszthető.)

Ajánlott irodalom:

Spencer Kagan: Kooperatív tanulásszervezés

L. Ritók Nóra: Alkossunk együtt!

A Jó gyakorlathoz kapcsolódó eljárások:

  • Szöveges értékelési forma az alapfok 5. évfolyamáig, havonta.
  • Lényeges a pedagógiai munka tudatosítása, a célirányos fejlesztés, az ismeret és a készségfejlesztések világos elkülönítése.
  • Egyéni fejlesztési célok, havonta, a problémás gyerekek esetében, kapcsolódva a szöveges értékeléshez, elsősorban a szociális kompetenciákra fókuszálva.
  • Pályáztatás (hazai és nemzetközi pályázatok sorát írják ki évente, melynek motivációs lehetőségeit célszerű maximálisan kihasználni.)
  • Speciális projektek (falfestmény készítése, újságszerkesztés, könyvkészítés, Egy kép –egy arc projekt, Európa projekt, Mese projekt, Alkossunk angolul stb.)
  • Titkos füzet (nehezen kommunikáló gyerekekkel)
  • Szerződések (problémás gyerekekkel)

www.igazgyongyalapitvany.hu

ajánlott olvasmányok:
http://nyomorszeleblog.hvg.hu/
http://www.osztalyfonok.hu/cimke.php?id=2457