- Helyzetjelentés, 44.nap - Nóri posztja • Igazgyöngy Alapítvány

Gördülékeny nap volt. Napi rutinok, reggeli napindító online meeting, aztán ment mindenki a saját területére, dolgozni.

A területi megbeszélések közül ma a tanári volt soron.
Sokat beszélgettünk arról, hogyan lehetne bevonni azokat a gyerekeket, akik nem vesznek részt az oktatásban. Mert bár erről kevés szó esik, szerintem sokan vannak. Többnyire halmozottan hátrányos helyzetűek, inkább felső tagozatosak, nem jó tanulók, és a szülők sem igazán támogató viszonyulással vannak az iskola felé. Eddig volt rendszer az életükben, mert bementek az iskolába, de most semmi. Sem napirend, sem elvárás, sem motiváció. Még azt a keveset is elveszítik, ami az iskolában rájuk ragadt.

Azt hiszem, kellene ezzel foglalkozni, rendszerszinten is. Ha lennének hitelesen elérhető adatok. De nem lesznek, ebben biztos vagyok. Mert ennek az oka nem most, a járványban gyökerezik, hanem sokkal hamarabb. A nagy kérdés, hogy miért nem sikerül ebben a társadalmi csoportban vonzóvá tenni a tanulást, az iskolát, régóta nincs megválaszolva. Szerintem most is játszani fogjuk tovább a szőnyeg alá söprést, no meg a „mi mindent megteszünk, ők a hibásak” játékot. Pedig ez eddig sem hozott megoldást.

Nagy örömmel fogadtuk tegnap és ma a csomagküldőket, digitális eszközöket kaptunk… a héten kiosztásra is kerülnek ezek is. Hosszú a feliratkozók listája, mi pedig nagyon nehezen döntünk, mert mindenhova kellene. Reméljük, kapunk még, vannak bent még pályázataink is, szeretnénk, ha a gyerekek ezen tanulhatnának, mert ezen mindennapos, míg a papíralapúnál hézagosabb a tanulás.

És persze volt más is, a raktár rendbetétele után jelentős csomagolóanyag-doboz halmozódott fel, amit ma sikerült kivinni a hulladéklerakóhoz. A központunkban is, ahol minden nap ügyeleti rendszerben dolgozunk, vigyázunk, és erős szabályokat tartunk. Akik jönnek segítséget kérni, az ajtónál felirat fogadja őket, kopogni kell, és ott veszik át a csomagokat is, írják alá az átvételi elismervényt. E mellett naponta fertőtleníti a munkatársunk a kilincseket, asztalokat, telefont, mindent. Ha terepre megyünk, szájmaszkot és gumikesztyűt viselünk. Mi is szeretnénk jó példát mutatni a családoknál a védekezés módjával. Továbbra is tudunk adni szájmaszkot a rászorulóknak.

Mindenféle kérés jön most is. Most még azon is túllépünk, hogy azoknak segítünk, akiknek a gyerekeivel kapcsolatban vagyunk. Igyekszünk információt szerezni minden hozzánk fordulóról, és segíteni, ahol csak tudunk.

Nehéz viták is vannak. Évek óta viszünk egy programot, amiben a tudatos családtervezés elérése a cél, és ehhez a fogamzásgátlásban adunk segítséget. Amikor elindítottuk, az abortuszok túl magas száma volt, amit valahogy kezelni szerettünk volna. Hiába ajánlottuk azonban a fogamzásgátlást, nem sikerült általánossá tenni. Aztán úgy próbáltuk, hogy egyszer segítettünk a tízezer forint körüli csekk befizetésével, de csak akkor, ha utána együttműködnek velünk a fogamzásgátlásban. Lassan beemelődött, és nagy örömünkre már több volt a segítségkérés spirálban, fogamzásgátló tablettában, gumióvszerben, mint a terhességmegszakítás miatt hozzánk fordulók száma.

Nem mondom, hogy nem születtek babák utána is, mert másodjára nem segítünk. De határozottan éreztük, hogy örvendetesen alakul a dolog.

Most újra segítséget kért egy hölgy, aki már egyszer e miatt volt nálunk. A nyilvántartásunkban rögzítve volt ez is, és az is, hogy nem jött vissza a fogamzásgátlást megbeszélni. Nagyon nehezen értette meg, hogy nem segítünk újra. De nem bírunk, mert mi is az élet pártján vagyunk. Muszáj következetesnek lenni.

Ezek a legnehezebb meccsek. Mikor a következményekkel nem gondolkodó szemlélettel kell megküzdenünk. Sokan hiszik azt, hogy a lehetőség nyújtása elég, ettől majd működik náluk minden. De ez nem így van. A szemlélet, a viszonyulások átalakítása az igazi kihívás. Mi pedig a segítségnyújtással nem csupán megoldani kívánjuk a problémáikat, hanem elérni azt, hogy felelősen, maguk vegyék kézbe az életük irányítását.

Persze a járvány most sok mindent felülír. De mindent azért nem engedhetünk el. Még ebben a rendkívüli helyzetben sem.

És most nézzünk pár vidám “home-office” rajzot az igazgyöngyösöktől…

  •