Angol-német

Az elsősök mai foglalkozásán nagyon jó volt a hangulat, habár csak ketten tudtak eljönni. A szokásos beszélgetés után áttértünk a foglalkozás fő témájára, a madarakra. Az első játékban a megadott kezdőbetűhöz kellett madarat mondani, ami nagyon jól ment nekik. Megismerkedtünk a Cinege cipője című verssel, a versben szereplő madarakról képeket nézegettünk, beszélgettünk közös vonásaikról. Ezután egy baglyos játék következett. A gyerekeknek annyi baglyot kellett egy fa rajzra helyezni, ahány tapsolást vagy dobbantást hallottak. Több kört is játszottunk, közben gyakoroltuk a hozzáadást és az elvételt. A foglalkozás végén a gyerekek lerajzolhatták kedvenc madarukat. Minden játékban nagyon aktívak és ügyesek voltak.

Sor került a régóta tervezett idegen nyelvi foglalkozásokra is, és az angolosok rögtön egy összetett társassal kezdtek. A játék során egy képzeletbeli lakásból kellett kimenekülni úgy, hogy a lakás őrei ne találjanak rájuk. A menekülés folyamán a gyerekek a lakás összes helyiségét végigjárták, és elbújhattak különböző tárgyakban, mögéjük, vagy épp alájuk. Volt, aki könnyen vette a játék nyelvi akadályait, de volt, akinek sok segítségre volt szüksége. A szintbeli szakadék miatt végül áttértünk egy másik játékra, ami olyan rejtett feladatokat tartalmazott, amik az egyéni foglalkozásaikon már többször is előkerültek. Itt négy egyforma színű kártyalapot kellett gyűjteni, s akinek ez sikerült, letette a lapjait, és mindenkinek fel kellett kapnia a kör közepéből egy kanalat. Akinek nem jutott kanál, kapott egy kérdéskártyát.  Ez sokkal könnyebbnek bizonyult, és annyira belemerültek, hogy addig senki nem ment el, amíg az összes kérdés el nem fogyott. Olyan jó hangulat volt, hogy több ‘nem angolos’ érdeklődő is beállt a játékba úgy, hogy kijelölhették, a rájuk jutó kérdésekre melyik angolos válaszoljon. A foglalkozás után még páran velünk maradtak memóriajátékot is játszani, és örömünkre az utolsó körben már mindenki kívülről fújta a magyar szavak angol megfelelőjű párját. Úgy gondoljuk, hogy ez az alkalom jól megalapozta a későbbi foglalkozások iránti érdeklődés fenntartását.

A németes foglalkozáson „szokásos” játékokat hoztunk német nyelven, pl. memória, kirakó, színező német mondatokkal, akasztófa. A foglalkozás elején megnéztük, melyik országokban hivatalos a német nyelv, és elkészítettük a német zászlót is. A nagyobbakkal keresztrejtvényt töltöttünk és üdvözlési-udvariassági formulákat ismételtünk. Őket sajnos ezután elveszítettük. Ez betudható annak is, hogy nagyon nehezen tudtunk olyan feladatokat kitalálni, ami korban és tudásszintben is megfelelő mindenkinek. Az első németes foglalkozás nagy tanulsága volt, hogy jobban kell koncentrálnunk a differenciálásra, hogy senki ne unatkozzon. Néhányan jelezték, hogy szívesen tanulnának, így a következő alkalomra nem csak játékokkal, hanem egy kis tanulással is készülünk, de ezeket inkább egyénileg képzeljük el.

A kézműves foglalkozás keretein belül őszi faleveleket és tátikát hajtogattunk, illetve kéz körberajzolással százlábút készítettünk. A reggel párhuzamosan futó foglalkozások erősen megosztották a gyerekek számát, így csak késve kezdtünk neki az ügyeskedésnek. Mivel az élénk színű papírhalom többeket is rosszaságra csábított, kissé döcögősen indult a hajtogatás, de miután rendeztük sorainkat több lánnyal neki is láttunk a kézműveskedésnek. A foglalkozás eredményeként született rengeteg színes tátika és falevél az egészen aprótól az óriási méretűig és több polipszerű százlábú is.

Délután sor került a tegnapi lányos beszélgetőkör párjára: szerelem, szex témában a fiúknak tartottunk foglalkozást. A tegnapihoz hasonlóan összegyűjtöttük velük az “ideális lány” tulajdonságait, és arról beszélgettünk, melyek azok, amik nekik valóban nagyon fontosak. Majd megkértük őket, hogy mondjanak csajozós dumákat, amiket ismernek; és mi is készültünk pár fotóval, amiket közösségi oldalakon láttunk már feltűnni. Ebből elindult egy viszonylag kötetlen beszélgetés arról, hogy hogyan lehet elhívni egy lányt randizni; hogy milyen is egy első találkozó, és hogyan készülnek erre. Sokat nevettünk, miközben azért felmerültek komoly dolgok, és úgy gondoljuk, velük is folytatni kellene még a beszélgetést ebben a témában.

Bár sokszor kissé mostoha a megítélése a kinti programoknak, talán azért, mert kevésbé tudjuk szervezetté tenni őket, délutánra erőteljesen megmutatkoztak a hiányukból fakadó problémák. Bármennyire szeretik a gyerekek a kultúrban eltöltött perceket, a kézműveskedést, a társast, nem jó, hogy folyamatosan a négy fal közé vagyunk zárva. Sajnos a hideg nem enged minket ki a pályára, de holnaptól nagyobb hangsúlyt fektetünk arra, hogy időről időre legalább az udvaron megmozgassuk kicsit a csapatot.

Ági, Berta, Bogi, Bogi, Eszter, Helga, Máté, Petra, Sári, Tami