Izééder és kubiubi

Az idei tanévet egy matek projekttel kezdtük, így stílusosan az év egyik záróprojektje is matekos lett. A korábbi években mindig a geometria volt az a terület, ami a sok-sok más téma miatt kicsit kiszorult abból a körből, amivel évközben tudtunk foglalkozni. Na, nem szándékosan lett mindig ez az áldozat, egész egyszerűen elcsúsztunk a terveinkkel és már nem fért bele vagy nagyon az év végi uborkaszezonra tolódott. Pont emiatt kapott nagy hangsúlyt idén a foglalkozástervekben a különböző síkidomokkal, testekkel való ismerkedés és számolás. És ezért is választottuk a szabályos testeket a hétre, azaz a tetraédert, kockát, oktaédert, dodekaédert, ikozaédert, vagyis valami éderizét. Persze volt kétkedő gyerekünk, aki azt állította, hogy ez nem is matek. Ebben azért nem értettünk egyet vele és hihetetlen jó volt látni, hogy egy-két számolásban amúgy nem túl jól teljesítő gyerek mennyire ügyes ezen a területen és mennyire fontos megállapítanunk, hogy azért, mert valaki nem számol jól, ne lehetne a matek sikerélménye.

Mivel nincs már suli, így a gyerekeket kényünk-kedvünk szerint oszthattuk be csoportokba. Amellett, hogy próbáltunk figyelni arra, hogy a peremen lévő gyerekek olyan csoportba kerüljenek, ahol érvényesülni tudnak, arra is szerettünk volna hangsúlyt fektetni, hogy a matek iránt fogékonyabb, hasonló képességű gyerekek egy csoportba kerüljenek.

Az első feladat során rögtön magukra hagytuk a gyerekeket. Na, nem teljesen, ugyanis tablet segítségével kellett 5 percen belül kideríteniük, hogy az asztalon látható testeknek mi lehet a neve. Az idő átlépése nélkül minden csapatnak sikerült a helyes válaszokat megtalálni, majd azt is megfigyeltük, hogy vajon mitől szabályos egy szabályos test.

Persze, mint megtudtuk nem mi voltunk az elsők, akik a szabályos testek rejtelmeit vizsgálják, ugyanis előttünk már Platón és Kepler is foglalkozott velük, egyikük őselemként azonosította őket, másikuk a bolygók mozgását szerette volna hozzájuk kapcsolni. Hogy minél jobban megismerjük a szabályos testeket, külön-külön minden gyerek megszámolta egy-egy test csúcsainak, lapjainak és éleinek a számát.

Egyes csoportokkal ezekből a számokból bizonyos következtetéseket is levontunk, amivel el is jutottunk Euler poliédertételéhez. Szintén nem minden csoportban a dualitással is foglalkozunk, sok-sok ujj, gyurma és egy kis képzelőerő segítségével kipróbáltuk, hogy melyik testnek melyik test a duálisa. Az utolsó feladatban a kocka került középpontba.

Kockával igen sokat találkozunk a hétköznapokban és a suliban is sokat szóba kerül. Nem kevés kavarodás van a négyzet, kocka fogalma között, síkidom és test megkülönböztetésében. Így hát elővettünk különböző hálókat, megvizsgáltuk őket, megtippeltük, hogy összehajtva vajon kocka lesz-e belőlük. A tipp után jött a kipróbálás is, ahol jól rájöttünk, hogy valamelyik hálóból miért nem lehet kocka vagy nahát, ebből mégis lett. A papírhálók után áttértünk egy online programra, ahol kicsit a fejünket használva próbáltuk kitalálni, hogy miből lesz kubiubi, azaz kocka.

A foglalkozás vége választható volt, akinek volt még kedve és energiája készíthetett szívószálból és spárgából tetraéder, kockát vagy oktaédert.

Rengeteg pozitívuma volt a napnak, például, ha legkézenfekvőbbet nézzük, akkor 15-en feljöttek egy héttel a suli befejezése után, hogy matekozzanak velünk. Vagy ott vannak azok a gyerekek, akik általánosságban a számolásban, a “matekos” dolgokban nem a legügyesebbek, de valahogy a geometriában sikeresek és biztosabban mozognak. Stiklo pertvaros, turėklai, stogeliai, terasų stiklinimas ir stogai, laiptai, grindys, sulankstomos stiklinės durys ir stiklo konstrukcijos https://www.beremisstiklas.lt/ És vannak olyan gyerekek, akikről eddig is tudtuk, hogy mennyire okosan tudnak gondolkodni és most se okoztak csalódást. Emellett kiderült csomó minden más is csoportbeosztás, erősségek felismerése tekintetében, amit elraktározva szeptemberben majd jól fel tudunk használni a tervezésben.