Mármint ez nem egy meglévő érzés, csak egy kulcsszó a témához. Elégedettek nem lehetünk, mert még csak játszunk. Tanodaönkormányzatosdit. TÖKöst. Már írtunk arról, hogy van ilyenünk és történnek vele dolgok, de még annyira keresgélő, próbálgató, tapogatózó az egész, hogy bővebben nehéz beszélni róla. Azt hiszem, hogy ennél csak gördülékenyebb projektjeink vannak. Nem tudom, hogy mi az oka, de biztosan nem segít, hogy a gyerekeknek nincs benne tapasztalata, hogy a szükséges kompetenciák is hiányoznak, hogy mi sem vagyunk szakértői a témának. De érezzük, hogy kell, szóval csináljuk.

Lett ugye két alsós és két felsős képviselőnk – a gyerekek szavazták meg őket. Hétről hétre összeülünk szombaton délután és beszélgetünk, alakítgatjuk a szabályainkat és projekteket építgetünk. Az első – egyébként teljesen saját – ötlet, aminek a megvalósítása folyamatban is van, az a tanoda kifestése. Már a kampányokban előkerült, hogy színes falakat akarnak, úgyhogy ez nem meglepő. Annál inkább az, hogy megértették, hogy nem ők döntenek, csak képviselnek, így összedobtunk közösen egy online kérdőívet. Ők találták ki, hogy mindenkit meg kellene kérdezni arról, hogy milyen színű legyen a fal, akkor, amikor jön tanulni, meg jó lenne írásban stb., így adta magát az eszköz. Szépen le is ment az igényfelmérés, szavazás, úgyhogy most a tavaszi szünetet és a melegebb időt várjuk. Onnan indultunk amúgy, hogy egy támogatónak köszönhetően van egy kis kassza, amivel lehet gazdálkodni. Szóval a pénz nagy részét erre fogjuk elkölteni, aminek szerintem szép üzenete van, főleg, hogy ők döntöttek így.

A másik projekt jelenleg is zajlik. A tanodával és az abban folyó munkával kapcsolatban csináltunk egy elégedettségi kérdőívet. Nagyjából 50%-os kitöltötségnél is látszik, hogy lesznek olyan területek, amikkel tudunk dolgozni, szóval ahol van elégedettlenség. Utána kell menni az okoknak, ki kell találni megoldásokat, ami mind remek feladat a TÖKnek.

Mindezek közben próbáljuk közösen kialakítani a szabályainkat, logót tervezünk. Nem akartunk semmit készen adni, főleg azért, mert nem tudtuk mi működhet. Nem tudjuk. Sok idő megy el a hevenyészett keretek közé való visszaterelgetéssel is. Szokatlan nekik ez a beszélgetős, közösen gondolkodós, irogatós, tervezgetős forma, de vannak biztató jelek. Főleg a felsősöknél. Reméljük úttörők lesznek és egyszercsak el kezd működni a dolog.

De kanyarodjunk vissza a címhez és legyünk mégis elégedettek kicsit. Megszavazták, hogy minden héten legyen megbeszélés, többnyire tényleg el is jönnek, érzik a súlyát. Ez mind nagy dolog. Nehéz nekik, de úgy tűnik, hogy akarják, erre pedig lehet építeni. Tulajdonképpen csak erre lehet.