Helyi értékek

A helyi értékek megértése sosem volt a legegyszerűbb feladat a tanodában. Kicsit olyan, mintha rajtunk kívül állna: gyakran azt látjuk, hogy vagy könnyen megugrotta már valaki és legfeljebb rá kell erősíteni, de nem tudunk sokat hozzátenni. Vagy épp az ellenkezője, a helyi értékeknél, sőt akár még ezelőtt elakadás van a számfogalom megértésében, és mi hetek, de inkább hónapok alatt tudunk csak valamit kezdeni ezzel. Ha tudunk egyáltalán.

Különösen igaz ez a mostani másodikosainkra, olyan talán még sosem volt, hogy egy osztályban mindenki ennyire nehezen boldoguljon ezzel a területtel. Persze itt is megvannak az egyéni különbségek, van, akinek százas számkörben okoznak nehézséget, mással pedig a húszas, harmincas, ötvenes (vagy huszonegyes, harmincegyes és ötvenegyes) számkörben próbálkozunk, sőt olyan is akad, akivel fontosnak láttuk a tíz alatti számokat is megerősíteni. Más-más utakon és akár eszközökkel is kísérletezünk, egy valami azonban közös: nem igazán tudtunk áttörést elérni idén.

Így kicsit magunkat is inspirálva, kicsit ezt a nehéz felütést is oldva arra gondoltunk, összeszedjük, milyen eszközeink vannak, amivel ezt a fontos, a műveletvégzés előtt erősítendő területet támogatni tudjuk. Ideális esetben folyamatosan, amíg szükség van rá, de akár heti egyszer a tanodában is.

Helyi érték kártyák, poharak
Bár a poharas eszközt már korábban is használtuk, a Dyscalculine Program – A diszkalkulia korszerű terápiája képzés hatására értettük meg igazán, mennyire fontos, hogy ne két számjegyből rakjuk össze pl. a 24-et (tehát 2-ből és 4-ből), hanem 20-ból és 4-ből. Ez természetesen nemcsak diszkalkuliás gyerekeknek hasznos, és persze olyan is van, aki elérte azt az absztrakciós szintet, hogy pusztán a számjegyek elhelyezkedése, sorrendje elég neki ahhoz, hogy értse a tartalmukat is. Mivel ez utóbbi azonban gyakran nem magától értetődő, érdemes következetesen használni ehhez számkártyákat, poharakat, amik szétszedésével a tízesekre és egyesekre bontás is egyértelműbbé válik, miközben mindegyik eszköz továbbvihető nagyobb számkörökre. Mi ezresben, tízezresben is elővesszük őket, de egészen nagy, milliós nagyságrendben is használtuk már.

Színes rudak
A helyi értékeknél különösen szeretjük ezt az eszközt, hiszen egyszerre lehet tapogatni, pakolgatni, nézegetni, de még auditív tevékenységet is kapcsolunk hozzá. Először érdemes megtippelni, aztán ki is rakni, hány fehér kockából áll egy narancs rúd. Néha nem is elég ezt egyszer megcsinálni, érdemes időről időre ellenőrizni, hogy nem változtak-e meg a viszonyok. Ha nem, az bizony valami állandóságra utal, ezek szerint a 10 mint szám is mindig pontosan tíz darab egyest jelent. Ezután leszögezhetjük, hogy a narancssárga rudak jelentik a tízeseket, ezt egy ujjunk elhúzásával “kopogjuk le”, utánozva a rúd alakját és mutatva annak hosszát is. A fehérek pedig az egyeseket, ezt egy ujjal koppintva auditívan és mozgással is megerősítjük. Innentől jöhet már mindenféle izgalom. Számok kirakása rudakkal és fordítva. Számok kirakása kopogás alapján és fordítva. Kendő alatt letakart rudak kitapogatása. Csukott szemmel hallgatott kopogások stb. A lenti képen látható egy kirakás, amin ezt az egészet még a számkártyákkal is összekötöttük.

Szellemek, kígyók
Egy időben ezeket a helyi értékek, akár a számfogalommal való ismerkedés elején is használtuk. Most mégis többször későbbre tettük, hiszen bár számfogalom felméréséhez remek eszköz és olyankor is hasznos, ha csak egy kis ráerősítés kell, pont azokban az esetekben nem elég, ahol a számokhoz nem kapcsolódnak igazán hozzá a mennyiségek is. Mivel ez magasabb absztrakciós szintet igényel, elakadás esetén érdemes ehhez is hozzákapcsolni mást, pl. a színes rudakat.

Pénzek és macisajtok
Hasonló nehézség lehet a pénzekkel is. Ahhoz, hogy valaki értse, hogy a 10 forintos tíz darab 1-est is magában foglal, már el kell hogy tudjon vonatkoztatni attól, hogy valami akkor több, ha nagyobb, hosszabb, esetleg fizikailag is több darabból áll. Ezen picit segíthet, hogy a 10 forintos nagyobb, mint az 1-es, de egyrészt ez utóbbit nem is használjuk a hétköznapokban, másrészt a 100-asnál bizony már ez a viszony sem igaz. Hogy az ezresről ne is beszéljünk, aminek az alakja is egészen más. Sok beváltás azért például segíthet ezeken, de szintén egy, a Dyscalculine képzésen hallott ötlet alapján elárulhatjuk: igazából erre találták ki a macisajtot. Egy macisajtos dobozban – megfelelő felosztással – jól elfér tíz darab dekorkavics vagy tíz darab 1 forintos, amit aztán jól bele is tudunk zárni. Eleinte ezt is érdemes leellenőrizni, tényleg mindig belekerül-e mind a tíz darab, idővel aztán már elég csak a dobozt, sőt akár csak a képét is kitenni, hogy tudjuk, ez egy tízest jelent. Több doboz pedig több tízest. Lehetnek persze kimaradó egyesek, de ezeket így talán már nem is olyan nehéz külön hozzászámolni. Vagy kendő alatt kitapogatni. Esetleg már csak a képét látni vagy elképzelni. Ebben a változatban az alakzatok hasonlósága és a méretek, ráadásul maga a bedobozolós tevékenység is támogatja azt, hogy a tízesek ne csak elvont valamik legyenek. Ha pedig tovább szeretnénk vinni mindezt nagyobb számkörre, tíz macisajtos dobozt összeragasztani sem lehetetlen.

Pénzek terén mi egyébként nemcsak forintot, külföldi valutát, azaz Monopoly dollárokat is használunk, ez viszont már tényleg az elvont szint. Olyankor ajánljunk, ha a fenti mennyiséges kérdések már tiszták. Papírpénzzel tapasztalataink szerint sokkal menőbb ilyenkor fizetni!

Ez csak egy ízelítő az általunk leggyakrabban használtakból, természetesen rengeteg más eszköz is létezik. Minden nehézséggel együtt továbbra is az a tapasztalatunk, hogy segít, ha van néhány fix elem, nem váltogatjuk hetente mindegyiket. Hasznos az is, ha az eszközök vagy a hozzájuk kapcsolódó feladatok egyszerre több csatornát is bevonnak (látás, hallás, tapintás is), és idővel ezek közül egy-egy elhagyásával támogatjuk az absztrakciót.