Alapvetően ritka az, amikor egy gyereket egy pedagógus kísér végig a célok kijelölésében, foglalkozástervek készítésében több éven keresztül. Régebben azért gyakrabban előfordult 3-4 éves periódus, de mostanában ez ritkább. A jelenlegi rendszerünk szerint az iskolaelőkészítő foglalkozásokat havi váltásban csináljuk és felsőben pedig inkább közösségépítésen, valamint iskolai tanulástámogatáson van a hangsúly, nem az egyénre szabott foglalkozásokon. De mi is kicsit gyakrabban cserélgetjük a gyerekeket, 1-3 év után szoktuk érezni, hogy jó lenne egy más szemnek is ránézni a tervekre, célokra és ilyenkor a gyerekeknek és nekünk is általában megnő kicsit a motivációnk. Azért néha még most is előfordul a négy és fél esete, mint most is, amikor nagycsoportba kerüléstől az ötödik osztály elejéig hétről hétre ugyanaz a pedagógus készített ugyanannak a gyereknek tervet. Valamikor lassabban fogy ki az ember az ötletekből, úgy érzi, hogy tud egy-egy elakadáson segíteni vagy ragaszkodik egy elindított folyamathoz. 

Az említett gyerek négy és fél éve, néhány hónappal a tanévkezdés után csatlakozott a tanodába. Emlékeink szerint nagyon felfedező, élénk kislány volt, aki két perc alatt a szoba másik végébe tudott kerülni és tök más dologgal foglalkozni. Ez viszont nem is annyira látszik meg ez a tanulási naplón, egész jó feladat tudata volt és le lehetett kötni a figyelmét, négyes skálán 3,42-es átlagfigyelmet produkált az évben. A tanulási napló alapján sikerült elég jól eltalálni az érdeklődését is, 3,72-es átlaggal (köszi Hófehérke, Csingiling és a többiek).

A második év már kicsit nehezebb volt. Egyrészt az első osztály kihívásai, majd erre rá egy több hónapos karantén, online tanulás következett. Nem találtunk jól rá, hogy online hogyan tud működni a dolog és eléggé meglátszik ez mind a figyelmen (3,1), mind a motiváción (3,2). Bennünk is elég mély nyomot hagyott ez az online tanulós időszak, amikor ennyire eszköztelennek érezzük magunkat. 

Aztán a harmadik évre már úgy emlékszünk, hogy hú, itt rátaláltunk valamire. Mégpedig a hercegnőkre (azért ezt sejthettük volna Hófehérkénél). A magyar feladatok erős keretbe helyezésével szárnyaló motivációra leltünk, ami heteken keresztül úgy maradt és figyelmi gondok sem voltak olyan markánsak. Az emlékeinkben. Lessünk azért bele a tanulási naplóba egy kicsit. És igen, 3,4 figyelem és 3,6 motiváció, határozottan jobb évet zártunk, mint előtte.

Az utolsó két év szinte egybefolyik. Tök jó, változatos témák. Túl lépünk a hercegnőkön, el tudunk egy-egy dologban mélyülni. Növények, állatok, föld, víz, levegő, a világ télapói, országok és városok, természeti katasztrófák, foglalkozások, versek, világűr, angol és végül a népmesék világa. Kísérletek, plakátok, füzetek, könyvek készülnek sorra. Először 3,8-as figyelem és 3,65-ös motiváció, majd utolsó évben 3,9-es figyelem és 3,8-as motiváció. Jó így lezárni az alsót.

Idén már felsősként találkozunk vele. Új épület, új tantárgyak, új tanárok, új kihívások, mindez a kamaszkor küszöbén. Igyekszünk idéntől erőteljesebben támogatni a felsőseinket, és szerencsére ő is és a család is partner ebben. Szívesen tanul személyesen és online is, de a közösségben is aktívan részt vesz. Meglátjuk, hogy sikerül-e ezeket fenntartani az év nagyobb részében, mi azon leszünk, hogy igen.