Kézművesek a tanulásban

Ősi tanodás tevékenység a kézműves foglalkozás. Már az első nyarunkon is a mindennapok része volt, sőt talán akkor még az egyik legstrukturáltabb tevékenységünk lehetett. Azóta sem szűnt meg, csak a többi programban is sokat fejlődtünk. Egy táborban manapság a napi kétféle kézműveskedés a minimum és ez az első dolog, amit egy újonnan érkező önkéntesnek javaslunk, mert nagyon szeretik a gyerekek, nagyon káoszos tud lenni, de közben nagyon jó kapcsolódási pont és ritkán van, hogy valaki rossz élményekkel távozzon.

De nem csak a táborokban kerülnek elő kézművesek, hanem tanulások során is. Míg a táborokban alapvetően a cél az értelmes időtöltés biztosítása, valamint a kreativitás piszkálgatása és az újdonságok kipróbálása (eszközök, anyagok, technikák terén), addig évközben általában valami más cél szolgálatába állítjuk. A teljesség igénye nélkül hoztunk néhány példát a közelmúltból, hogy hogyan került elő ez nálunk a tanulások során.

A legalapvetőbb, ha kézműveskedésre gondolunk, akkor az a készhasználat, a finommotorika fejlesztése. Lehet az ujjainkat erősíteni, tépkedni, ollóhasználatot vagy ragasztást gyakorolni.

De a finommotorika mellé egy kis általános ismeretek, őszről beszélgetés és szókincs fejlesztés is belefér, ha a saját kézzel gyúrt gyurma mellé ilyen szépségeket gyűjtünk a kertben.

Van, amikor nem feltétlen az esztétika a lényeg, hanem a kreativitás és a problémamegoldás, mint például, ha mérnököset játszunk és meg kell oldani, hogy egy olyan torony készüljön, ami elbír egy teniszlabdát az egyik emeletén.

De a felfedezést, kíváncsiságot próbáljuk megmozgatni, amikor kísérletbe építünk kézműves tevékenységet.

Matekozni is lehet kézműveskedve, például ha saját számkockát csinálunk, amit aztán mások is tudnak használni.

Vagy ha saját pénzeket szerkesztünk tízezeres számkörben. (Jó, ez egy picit kilóg, de a kreatív tevékenység miatt mindenképp idesorolnánk.)

És van olyan is, amikor egy olvasás feladat során gyűjtött levelekből és egyéb természeti tárgyakból alkotni kell valamit. Itt inkább a kreativitás miatt és egy a gyerek számára nehezebb feladat kerek lezárásaként rakunk be ilyesmit.

Régebben sokkal többet használtuk szövegértés gyakorlásra is. Ez egyébként nem egyszerű a feladatkészítő szempontjából, ha tényleg azt szeretnénk, hogy szövegre támaszkodva készítsen el valamit, talán ezért is van, hogy mostanában ritkábban kerül ilyen formában elő.

Gyerekekre, gyerekcsoportokra szabott egyéni projektek része is gyakran alkotós feladat. Angolos projektnél például.

Vagy egy több hetes olvasáshoz kapcsolódó projektnél minden héten csináltunk egy-egy plakátot egy-egy élelmiszercsoporthoz.

A közös tanodás projektheteinkbe is sokszor építjük be a kézművest, hogy legyen valami maradandó része a hetünknek, amiről emlékezhetnek a gyerekek, hogy mi is történt, így tettünk az emberi testes projekteknél a tavasz folyamán. Vagy olyan is volt, hogy egy produktum teljes elkészültét követtük végig a kutatómunkától, a tervezésen át az elkészülésig, mint a zászlókészítős hetünkön. Ez pedig mi, ha nem 100%-os kézműves hét.

És hogy miért kerül ilyen sokszor elő? Talán nem olyan nehéz a megfejtés a képek után. Nagyon motiváló tevékenység a legtöbb gyereknek és rengeteg célra felhasználható, ami egy-egy pici elakadásban, ellenállásban sokat tud lendíteni a foglalkozáson.

Tetszett a cikk? Oszd meg ismerőseiddel!