Eszközök:
- tál
- víz
- fillér
- forint
- gémkapocs
- villa
A tálat töltsük meg vízzel. Mutassuk meg a gyerekeknek a fillért, a gémkapcsot, a forintot és beszélgessünk róla, hogy mi történik, ha a vízbe dobjuk ezeket a tárgyakat, majd próbáljuk is ki. Természetesen elsüllyednek, mert sokkal nehezebbek, mint a víz. De mi van, ha megpróbáljuk óvatosan egy villával rátenni a víz felszínére? Nahát, nahát még a legkisebbeknek is sikerül ügyesen úgy ráhelyezni a vízre, hogy ússzanak. Persze ehhez fontos, hogy mindegyik száraz legyen! A forint az egyetlen kivétel, az senkinek sem sikerült. Azt is megfigyelhetjük, hogy mikor már több érme van a tálban, elkezdenek egymás felé közeledni. És hogy miért? Itt a magyarázat is.
Magyarázat:
A víz felületi feszültségéből eredő erő megtartja a pengét/pénzérmét. Vegyük észre, hogy a mai pénzérmék, amelyek nagyobb sűrűségűek, nem “tudnak” úszni, a víz felületi feszültsége nem képes fenntartani súlyukat. Viszont az acélpenge sűrűsége ugyan nagyjából egyezik a mai pénzérmékével el, nem süllyed el. Oka, hogy nagyon vékony, így a felületi feszültségből származó erő tartja a víz felszínén. Ugyancsak a felületi feszültségből származó erők húzzák egymás felé a pénzérméket és a pengét.
Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=Yg0TPid2Yt4
A kísérlet megtalálását és a magyarázatot köszönjük Balázs Erzsinek.