Közösségfejlesztés

A kezdetek

A munkánk kezdetén 2009-ben, Toldon egy teljesen szétesett, értékét vesztett közösséggel találkoztunk, amelyet a jogaival változó szinten tisztában lévő, alárendelt pozícióban szocializálódott családok alkottak. További problémát jelentett még a lakosság változatos összetétele.

A településen legnagyobb számban romák élnek, de ők is három népcsoportban oláh cigány, romugró és Romániából betelepült cigányok, akik eltérő szokásokkal és habitussal rendelkeznek. A romák zöme nem őslakos, hanem betelepülő család. Rajtuk kívül élnek még Toldon a nem cigány népcsoporthoz tartozók, zömében nyugdíjasok, és Romániából áttelepült magyarok és románok is. Mindannyian egyformán fontos tagjai a közösségnek.

A közösségfejlesztő munkánk során rájöttünk arra, hogy csak akkor tudunk változást elérni, hogyha mindenkivel foglalkozunk, aki a településen él, mert mindenki hat a közösségre. Így lépésről lépésre építkezve közösségfejlesztésbe kezdtünk, ami nekünk is egy tanulási folyamat még ma is.

A szegénység képei
A szegénység képei
A szegénység képei
A szegénység képei

Egy lépéssel előrébb

A kezdeti időszak családgondozó, nagycsaládokig jutó fejlesztő munkája után az első, közösségépítésre irányuló programunk 2012-2014 között az „Egy lépéssel előrébb…” című „Támop”-os projekt volt, amelynek segítségével a helyi kultúrházban, alacsony küszöbű szolgáltatások keretében egy közösségi teret hívtunk életre. Ennek keretében lehetőséget adtunk arra, hogy az emberek feljöjjenek, illetve bejöjjenek a közösségi házba, és elkezdődhessen egy, a közösséget újraépítő munka. A programban sok felkereső jellegű szolgáltatás is volt. A közösségi térben különféle irányított beszélgetések, folyóirat-olvasás és internethasználat keretében próbáltuk a közösségi együttlét alapjait megteremteni.

Ehhez kapcsoltuk a „Toldi Teaház” programját, amelyben egymás jobb megismerését, a résztvevők életének tanulságait levonó bemutatkozásokat, beszélgetéseket szerveztünk. Ebben a fejlesztésben a bemutatkozók kommunikációs felkészítése és a közösség irányított beszéltetése is fontos elem volt. Szintén közösségépítő jellegűek voltak az ún. családi fotózások. A szegregátumban élőknél a fotó jellemzően nem része a családi életnek, efféle emlékképek kevéssé épültek be náluk. Készítésük a családok és a közösség szintjén is pozitívan hatott.

Képesnek lenni...

A program során rájöttünk arra, hogy az asszonyokat könnyebb megszólítani és partnerré tenni, ezért a következő projektben 2014-2016 között („Képesnek lenni” NCTA-s támogatott program), ezt szem előtt tartva egy asszonyközösséget hoztunk létre.

A projekt első félévében az alapvető konyhai ismeretekről, háztartási praktikákról és a konyhai felszerelésekről, berendezésekről beszélgettünk. Ez a programelem azt a célt szolgálta, hogy a saját otthoni tapasztalataik alapján az asszonyok megnyíljanak és elkezdjenek a közösségben beszélgetni. Ez egy nagy tanulási folyamat volt mindenki számára, alkalmazkodni kellett a többiekhez, közösséget kellett vállalni olyanokkal, akikkel a hétköznapi életben ez eddig nehezen ment, és meg kellett tanulni, azt is, hogy odafigyeljünk egymásra és meghallgassuk a másikat.

A következő szakaszban a tudatos családtervezésről, a pénzbeosztásról, a különböző életkorban jelentkező gyermeknevelési nehézségekről és tapasztalatokról tudtunk beszélgetni, segítségül hívva az ezen a téren dolgozó szakembereket. Ebben a szakaszban is voltak olyan tanulási folyamatok, amelyek hozzájárultak a közösség erősödéséhez, formálódásához. Például meg kellett tanulni azt, hogy a foglalkozásokon elhangzó személyes tapasztalatokat, az adott személyre tekintettel kellő diszkrécióval kell kezelni és megosztani, vagy nem megosztani a falu közösségével.

A projekt harmadik szakaszában már „nehezebb” témákat is fel tudtunk dolgozni, mint például a családon belüli, vagy a gyermekek ellen elkövetett erőszak (fizikális és szexuális), valamint megismerkedtünk számos konfliktuskezelési technikával is. Ezeken a foglalkozásokon a témák nehézsége miatt az asszonyok zárkózottabbak voltak. Ám a programelem, abból a szempontból nagyon fontos volt, hogy ezekről a témákról is sikerült beszélgetnünk, ismereteket átadnunk és kihangsúlyozni azt, hogy ezek a dolgok léteznek, és hogy lehet és kell is beszélnünk róluk, akár négyszemközt, akár a közösségben.

Főzőklub

Ebben a projektben az egyes szakaszok lezárását egy-egy közösségi főzés követte, amelyben mindenkinek megvolt a maga feladata, erősítve ezzel a közösségben betöltött szerepét. A két nagy közösség fejlesztésre irányuló programunkkal átfedésben futott egy harmadik projekt, amelynek az egyik részeleme a „főzőklub” volt. Ez az elem azóta is folyamatosan fut.

Ennek keretében hetente három asszony főzhet együtt egy konyhai szakember vezetésével. Ezeken az alkalmakon a gyorsan, kicsi költségvetésből kihozható ételek elkészítését tanulják meg, illetve van még egy nagyon fontos szerepe ezeknek az alkalmaknak. Az itt megfőzött ételeket ugyanis együtt fogyasztják el az alapítvány helyi munkatársaival erősítve ezzel a közösségi étkezés hangulatát és szabályait.

A „Képesnek lenni” projekt végére kialakult Toldon egy asszonyközösség, amely még sok helyen törékeny, de formálódik és erősödik, ezért mindenképpen szükség volt arra, hogy a közösségi rendezvényeket valamilyen formában tovább vigyük.

Morzsóka klub

Így született meg a „Morzsóka klub”, melyet céges támogatásokból szervezünk. Ezt a nevet kapta, mert az indításkor az volt a lényege, hogy a foglalkozások a régi falusi asszonyközösségekhez (fonó, szövő, és egyéb ház körüli munkák pl. kukoricamorzsolás stb.) hasonlóan legyen egy olyan tevékenység, ami összehozza az asszonyokat, ez nálunk az egyszerűen, főzés nélkül elkészíthető ételek tanulása, kipróbálása lett.

Közben pedig volt egy téma, amiről, mint hajdanán, lehetőség nyílik a közös társalgásra. Ez a mi esetünkben mindig egy tanulságos történet, ami olyan élethelyzetek dolgoz fel, amelyeket az asszonyok is megélhetnek a hétköznapi életük során. Az adott téma mindig a vitaindító a foglalkozások elején, majd következett kis csoportokban az éltelek (saláták, édességek, szendvicskrémek) elkészítése, ami tudásátadás is (eszközhasználat, higiénia, egészséges táplálkozás, háztartási költségek csökkentése), és eközben lehetett a csoporton belül az adott témáról beszélgetni. Végül közösen is megvitattuk az adott történet tanulságait. Míg az előző projektben a saját életükből indultunk ki, itt messzebbről tekintünk rá a dolgokra, meséken, novellákon, megtörtént eseteken át, és ezeken keresztül vonatkoztatjuk a tanulságokat az életükre.

A programot folyamatosan fejlesztjük, az ő javaslataikra építve. Eddig a csoportok állandóak voltak és a részmunkákért is mindig ugyanazok feleltek, de az elmúlt hónapokban változó csoportösszetétellel dolgozunk, ugyanis szeretnénk egyre több irányú kapcsolatot kiépíteni a tagok között.

A cél egy egymást támogató asszonyközösség létrehozása (természetesen nem zárjuk ki a rendezvényekből a férfiakat sem), akik képesek önmaguk képviseletére, megszervezésére. Ebben most egy új területtel próbálkozunk, OSI támogatásból vezetünk be egy kiegészítő programelemet, amelyben ők maguk szerveznek meg kirándulásokat, közösségi eseményeket. Minden elemet ők bonyolítanak le, legyen az autóbuszfoglalás, programtervezés, értesítések, étkezés. Szeretnénk, ha látnák és értenék, mennyi mindenre kell figyelni ahhoz, hogy egy közösségi együttlét tartalmas és sikeres legyen. Segítünk, ha kell, de az önálló, felelősségteljes döntésekhez, a közösség vezetésére készítjük fel őket ezzel az elemmel.

Baba-mama klub

Vannak kisközösségek fejlesztésére irányuló elemeink is. Különleges szerepet tölt be a az Igazgyöngy toldi Baba-mama klubja, amely a három év alatti gyerekek és édesanyáik támogatását tűzte ki céljául. A közös főzés, mese-, mondóka-daltanulás, játék, beszélgetés, gondozási feladatok megbeszélése mellett az anyukák jegyzeteket készítenek, leírják a mondókákat, a recepteket, amit aztán otthon hasznosíthatnak. A foglalkozásokat szakember vezeti, heti egy alkalommal.

Munkavállalók közösségfejlesztése

Az Igazgyöngyben minden mindennel összefügg, ezért ez a terület akár a „Munkahelyteremtés” aloldalon is szerepelhetne, de végül jobbnak láttuk a közösségfejlesztő programok között feltüntetni.

A munkavállaló készségek fejlesztése ugyanis szervesen épül be az esélyteremtő stratégiánkba, közösségfejlesztési fókuszú ez is. Az Igazgyöngyös kollégák csapattá szervezése közben kiemelten fontos a ‘Képessé tenni’ elv, a szociális készségek fejlesztése, az önálló döntésekre és szervezésekre sarkallás, az, hogy képesek legyenek önmaguk megszervezésére. A csapaton belül nagy figyelmet fordítunk a konfliktuskezelésre, a kommunikáció fejlesztésére, a közös megbeszélésekre, a döntési-tervezési képességek állandó fejlesztésére, a munkaszervezés javítása, a jövőben gondolkodás kialakítására, a fizetési előlegek, kölcsönök ésszerűsítésére, a behajtó-cégek követeléseinek követésére, fogalmak beemelésére (krízis, kamatok, járulékok, TB, adóbevallás stb.), de van úgynevezett „őszinteségi félóra” is, bizalmasabb beszélgetésekre.

Eredményeink

  • egy integrált (vegyes összetételű) asszonyközösség,
  • a többiek által elfogadott kulcsember(ek),
  • önállóan, közösen megszervezett karácsonyi ünnepségek,
  • a közösségen belüli konfliktusok számának csökkenése,
  • kevesebb konfliktus a hivatalokkal, iskolával, óvodával,
  • a részvételi demokrácia erősödése,
  • az aktivitás erősödése a közösségi rendezvényeken,
  • már felfedezhetők az egymáson való segítés elemei,
  • van egy „helyi igazságossági rendszer”, amit közösen fejlesztünk, és az adományozást szabályozza,
  • a munkavállalók közösségének hatása is nőtt a településen belül.

Azt látjuk, hogy sikerült Toldon kialakítani egy magot az asszonyközösségen belül, amely képes szót emelni, önmagáért és társaiért, de ez a mag még törékeny és sérülékeny, még szükség van a mi szerepünkre, de idővel szeretnénk egyre kisebb feladatot betölteni, és egyre többet átengedni a kialakult közösségnek.