Ötödik nap
A drámafoglalkozásra azt terveztük, hogy találkozunk Rézbányai Győzővel és a Tizenkét Nagyontestvérrel, ehhez készültünk játékokkal. Azonban nem sikerült végigvinnünk a tervezett programot, aminek egyik oka lehet, hogy a gyerekek nagyon elfáradtak mára. Két játékot játszottunk: egy tükrös játékot párban, majd kettesével változtak át emberből kacsává és fordítva, különböző gyorsasággal. Idáig jól működött a csoport, az éneklésben is ügyesek voltak, ezután viszont nem sikerült a játékokban tartanunk őket – mi is nehezebben kezeltük talán, hogy szétesett a csoport. Többen nagyon szerettek volna bemenni – valószínűleg azért, mert minden nap drámával kezdtünk, és kevesebb lehetőségük volt társasozni. A mai nap tapasztalatait figyelembe véve készülünk a vasárnapi állomásos játékra, amelyre szeretnénk egy pár perces videót is készíteni a holnapi nap folyamán.
Talán a szokásosnál is intenzívebb társasozás folyt ma délelőtt. Tovább merültünk a 7 signumban: három sráccal több mint egy óráig gyűrtük és hihetetlenül szoros verseny alakult ki. Működtek a stratégiák, gondolkoztak a tippeken, mérlegeltek, szóval nagyon megtalálta őket a játék.
Pihenésképpen elővettük a Nyolc perces birodalmat és lepörgött két parti. Itt csatlakozott hozzánk egy új srác is, és bár kicsit nehéz volt neki, hiszen csak 10 éves múlt, viszont megküzdött vele, a végére pedig egészen jól belejött. Aztán a nagyobbak új játékot is tanultak. A Citadella egy taktikai, építkezős kártyajáték, ahol körönként változó karakterekkel próbáljuk felhúzni a legértékesebb várost, miközben a többiek játékát is nehezítjük. Fontos elem, hogy a karakterkártyákon és néhány kerületkártyán rövid szövegek is találhatóak, ami reményeink szerint megint csak hozzájárul a gyerekek szövegértésének és olvasási motivációjának fejlődéséhez. Mindezzel párhuzamosan rengeteg játék folyt, ahogy minden nap, csak eddig ezekről kevésbé írtunk: Dixit, Dobble, Fünf Gurken, Inferno, Kalaha, Quarto, Quoridor meg mindenféle memorik.
A holnapi állomásos játékhoz (és persze a meséhez) kötődő kézműves foglalkozást hoztunk a gyerekeknek. Többféle bábot készítettünk a mese szereplőiről, amiket egy meglepetés állomáson fogunk felhasználni. Habár nem volt ma olyan sok gyerek, mégis jó néhány Árnika, kacsa, Östör király, Ipiapacs, Százarcú boszorkány és Dzsoni készült. A legjobban az ujjbábok tetszettek, de borítékból és papírgurigából kétarcú bábokat is csináltunk.
A mai egyéni fejlesztésen egy másodikba készülő fiú vett részt. A foglalkozás céljául az aktív és passzív szókincs fejlesztését, a figyelmi terjedelem növelését és a hallott szöveg értelmezését választottuk. Játszottunk a Figurix nevű játékkal és a Patternblock-kal. Bemelegítésként még az évszakokat, hónapokat is átismételtük, hiszen ebből sosem elég. Elolvastunk egy mesét, amit megbeszéltünk, állításokról kellett eldönteni, hogy igaz vagy hamis. Ezt követően megoldottunk egy-két Logicós feladványt. Lezárásul egymás hátára írtunk betűket, amiket ki kellett találni és az adott betűvel mondani egy szót.
Az iskolába készülők szuper kis csapatával főleg hallási figyelem feladatokat próbáltunk ki. Az üdvözlős, ráhangolódós játékok után esőhangokat utánoztuk a Trópusi vihar játékban, aztán próbáltunk minél kevesebb zajjal körbeadogatni egy csörgőt, miközben a kör közepén egy valaki mindig csukott szemmel figyelte az árulkodó hangokat. Játszottunk hangfelismerős játékokat is: a Kukurikúban zajokat és állathangokat kellett beazonosítani, a következő játékban pedig hangszerek és más hangok eredetét találgattuk. Ezután követekezett a várva várt hangszerválasztás. Volt dob, szájharmonika, illetve csörgő és rázó hangszerek. Miután mindent kipróbáltunk és többféleképp is megszólaltattunk, karmester-játékot játszottunk, amiben mindig csak az zenélhetett, akire a karmester rámutatott, a jelzéstől függően olyan hangosan, ahogy csak tud, vagy pedig olyan halkan, hogy éppen csak meghalljuk. Zárásképp egy szaladgálós játékot választottunk, amiben bizonyos hangszerek megszólaltatásakor megadott helyekre kellett menekülni. A korábbi feladatok után ez igazi, felszabadult mókázás volt már. Itt ért véget a foglalkozás tervezett része, de a gyerekek még kikövetelték egy mese felolvasását, mielőtt hazaindultak volna.
Ma lezajlott a második beszélgetős foglalkozás. Célként azt tűztük ki, hogy kérdések segítségével magukról beszéljenek a srácok, és maradt pár dal a múltkori alkalomról, úgyhogy azokról terveztünk beszélgetni. Jégtörő játékként mentünk egy kört a Trópusi viharral, majd elkészítettük a csoport Élményhálóját a mai nap legjobb pillanataiból (pl. társas, pálya, éneklés). Ezután párokba rendeződtünk híres párosok segítsével (pl. Neymar-Brazília, Lali- Gábor kártyákat osztottunk ki). Így tudhattunk meg egymásról új dolgokat a következő kérdések mentén: Mit szeretsz Toldon?; Kivel és hová utaznál legszívesebben?; Mik a legjobb tulajdonságaid?; Mi leszel ha nagy leszel?; Mivel lehet legkönnyebben felhúzni?. A válaszok meghallgatása után nagy körben egymást mutattuk be, és kiderült, hogy Told sokkal jobb lenne egy csúszdaparkkal; hogy az egyik lány ápolónő szeretne lenni; és hogy könyvekből tanulnak motort szerelni. Négy számot hallgattunk meg: Csóró Lali Lali popját, az AK26 Fenn a kezed című dalát, elhangzott a Tiltott rap is és Kiesza Hideaway című száma. Nagyon érdekes témák, élmények kerültek elő a számok után: kiderült hogyan szerveződnek közösségbe az iskolában, beszéltünk a felszínes párkapcsolatokról, az őket érő igazságtalanságokról; és felmerült hogyan tudnak azonosulni a zenékkel. Nagyon sikeresnek éreztük mindkét alkalmat, és a visszajelző kör alapján a gyerekek is nagyon élvezték, emellett a csoporton belüli változásokra is reagáltak, megerősítést adtak egymásnak. A hétre kitűzött célokat sikerült elérnünk, úgyhogy innen folytathatjuk a következő táborban, akár jobban fókuszálva egy-egy témára.
Berta, Bogi, Eszter, Gábor, Julcsi, Máté, Milán, Petra, Tami





