Újabb tanévet zárhattunk. Tulajdonképpen már az siker, hogy végig tudtuk csinálni. És látni is a következőt: öröm, megnyugvás (kicsit). Persze a cél az, hogy a gyerekek ebből a bizonytalanságból túl sokat ne tapasztaljanak, így a hét arról szólt, hogy megerősítsünk,...
Bár nem szép dolog – hiszen kitört a nyári szünet -, de nálunk még tanulás is volt a héten, be kellett ugyanis fejezni a kissé megcsúszott matekos projektet, ahol a síkidomok után a testeké volt a főszerep. Egész évben nagyon kevés szerepet kapott a geometria,...
A múlt heti különleges átlagos hét után, egy különleges nem átlagos hetünk következett. Ehhez hozzájárult az a szerencsére ma már ritkább eset, hogy két hét eleji Skype is elmaradt, valamint csütörtökön és pénteken a gyerekek korábban jöttek haza az iskolából. A...
A héten derültek ki a félévi jegyek. Vitathatatlanul fontos mérföldkövek ezek, csak nem értem őket. Nézik a gyerekek, nézik a szülők, nézzük mi is. És reflexszerűen jönnek a majd kijavítjuk, meg a szuper milyen sokat javultál, meg a hú de szép mondatok. Ismerjük a...
Persze látjuk, hogy fejlődnek. Azt is tudjuk, hogy van közünk ehhez. Az viszont már kérdéses, hogy tudjuk-e mérni a hatásunkat. Nem is olyan egyszerű kérdés, mint amilyennek elsőre tűnhet, de szerencsére nem egyedül mi gondolkodunk ezen a kérdésen: nemrég az egyik...
Amikor a foglalkozásainkról mesélünk másoknak, érdeklődő ismerősöknek és ismeretleneknek, a legtöbb ilyen eszmecsere során felmerül a kérdés: ez mind és szép és jó, amit ti csináltok, de mégis hogyan tudjátok mérni a fejlődést? Honnan tudjátok, hogy jó irányba...
