Csúszva, szaladva, nevetve – így kirándultak a tanodások

Ahogyan azt a korábbi blog posztunkban említettük, a héten egy nagyon fontos esemény történt a tanodások életében. Izgatottan vártuk ezt a napot és persze szerettük volna veletek is megosztani, hiszen ez volt az “új csapat” első közös kirándulása. Debrecenbe utaztunk, jégkoriztunk, mekiztünk a délutánt pedig a debreceni Sziget-kék parkban töltöttük.

Arra gondoltunk, a blogban beszéljenek most helyettünk a gyerekszájak, hiszen számukra is meghatározó volt ez az élmény, és annyi, de annyi kedves és megható visszajelzést kaptunk tőlük, hihetetlenül büszkék lehetünk rájuk, jó olvasást: 

“Ami tetszett, a jégkori. A legjobban éreztem magam. Az volt a legviccesebb, mikor mentünk a parkba és amikor nem tudtam felülni a hintára. És amit nem felejtek el a kirándulásról, az minden az eszemben van, nem tudom elfelejteni, jó volt veletek elmenni Debrecenbe és jól éreztem magam. És köszönöm.” (Dominik, 13) 

“Nagyon jól éreztem magam!♥️ Köszönöm, hogy engem is választottatok, számomra ez egy élmény volt! ♥️♥️ nagyon tetszett a hatalmas csúszda, meg a jégkori pálya,meg így az egész nap ♥️ Az volt a vicces, amikor hátranéztem és az egész gyerek a földön estek buktak 😂♥️ De amúgy nagyon jól éreztem magam, és nagyon jó csapattal voltunk, úgyhogy köszönöm ezt a lehetőséget ♥️♥️ ha lesz még ilyen kirándulás, örömmel megyek ♥️♥️” (Barbi, 12)

“Nekem nagyon jó volt, minden nap erről álmodom. Ja és vicces volt ahogy A. beragadt a csúszdába. Nagyon jó volt” (Meli, 10 )

“A legjobban jégkorcsolyázás tetszett, nagyon jól éreztem magam, a legviccesebb az volt, amikor láttam hogy mindenki esik össze vissza, amit nem felejtek el, az az hogy tudok “jégkorcsolyázni”. “ (Adrián, 13) 

“Vicces: én mindent csináltam, csak nem álltam a lábamon.. Tetszett: az, hogy milyen béna voltam.. Érzés: jól éreztem magam nagyon és remélem lesz még ilyen.” (Keira, 12) 

“A legjobban az tetszett, mikor elengedtem a bólyát, olyan volt, hogy rá mentem és úgy éreztem, most tanulok meg korizni! A legviccesebb… mikor G. előre esett, hátra, előre. Ami felejthetetlen az, hogy Szandi és én a jégen PUKKANTUNK.” (Dorcsi, 9) 

“Jégkorizás, játszóház, nagyon jól éreztem magam! A legviccesebb amikor a jépgpályán bekapcsolták a zenét, és az amikor Vivi majdnem elesett, a korizás volt a felejthetetlen!” (Jázmin, 10) 

“Minden tetszett! ♥️Nagyon boldogan éreztem magam ♥️ A legviccesebb amikor mindig hátranéztem G. már a földön volt ♥️ Az egészet nem lehet elfelejteni ♥️” (Szandi, 11) 

“Az volt a legjobb, hogy kipróbálhattam milyen jégkorcsolyázni, jól éreztem magam és az volt vicces mikor elestem. Felejthetetlen a játszótér volt és nagyon jó volt a csúszda”  (Kristóf, 9) 

“A kedvencem amikor lecsúsztam a kanyargós csúszdán a magasból, nagyon jól éreztem magam, vicces volt mikor elestem a jégen, és jó volt kipróbálni a jégkorit!” (Hanna, 9)

“Jól éreztem magam, minden jó volt! A legviccesebb amikor beragadt a busz ajtaja! Semmit nem felejtek el!” (Gedi, 10) 

„Jól éreztem magam, örültem hogy tudtam jégkorizni élmény volt hogy veletek lehettem” (Ákos, 10)

„Jól éreztem magam és nagy öröm volt, már régóta el akartam menni korcsolyázni és jó volt a társaság.” (Laura, 12)

…hát így élték meg ők, és ha bennünket kérdeztek, számunkra is felejthetetlen volt. Nagyon sokuknak egy másik arcát is megismerhettük, a kitartást, az önfeledtséget, ahogy segítették egymást a korinál és a játszótéren, sok kis elkapott pillanat, sok élmény amit mesélhetünk és sok amit megtartunk csak úgy magunknak a szívünkben, hiszen nagyon sokat nevettünk és jó volt így együtt, csőstül csapatostul, büszkék voltunk a Tanodásainkra! A szülőknek pedig hálásak vagyunk, hogy bíztak bennünk, szuper jófejek voltak, alig várjuk, hogy velük is kirándulhassunk!

Most pedig pihenjük ki ezt az egész napos mókát és az izomlázat, csordultig jó emlékekkel!