Tabutémák Tanodapedagógusoktól 1. rész – Menstruáció
Régóta volt egy ilyen „blog-sorozat” a fejemben, ami ahogyan a cím is jelöle Tabutémák tanodapedagógusoktól nevet kapta. Kerestem neki a helyet, az időpontot és magamban a motivációt, hogy elkezdjem, Vajon van-e ilyen tabutémáknak helye a blogban? Tényleg a gyerekeinket kell-e informáljuk ezekről a témákról, vagy ezt bízzuk a családjaikra, mikor, hogyan és milyen jelleggel beszélnek velük erről? Érzem magamban a felelősséget Végül a hétvégém folyamán megkaptam hozzá a kellő löketet, legalábbis az első ilyen tabutémához, ugyanis volt alkalmam részt venni a Mensy (Menstruáció: Esélyteremtés és fenntarthatóság) tréningjén. Így a mai téma kendőzetlenül a menstruáció lenne.
Hogyan kapcsolódik a menstruáció, mint tabutéma a Tanodához?
Korábban már írtam arról, hogy a lányoknak, a „lányainknak” milyen hatalmas szerepük van a tanoda, a falu és úgy a világ minden területén. Büszkén meséltem róluk a tréningen is. Milyen akadályaink vannak, hogyan élhetik meg ők ezt az időszakot, hogyan készülhetnek fel rá, hogyan készíthetik fel őket rá.
Úgy gondolom, velünk mernek beszélni erről. Mikor elérkezik hozzájuk ez az időszak, számomra úgy tűnt, a szülők nagyon-nagyon támogatóak! Szívesen osztják meg velünk is ezt, mint örömöt, emellett mostantól fennálló „problémát” is. „Probléma” alatt értsük azt, hogy ez is egy költség a család számára, hiszen rendkívül drágák a betétek, a tamponok és minden női intim termék, ez is egy olyan plusz „teher” lehet a lányoknak ebben az új időszakban, ami akár fájdalommal járhat, iskolából való kimaradással, szégyenkezéssel, gyógyszerek használatával, vagy akár korai gyermekvállalással is.
A tréning közelebb hozott sok nagyon fontos menstruációval kapcsolatos fogalom és jelenség megismeréséhez, ciklustudatossághoz, betegségek alapvető felismeréséhez illetve a fenntartható menstruációs eszközöket is megismerhettem bővebben, erről olvashattok a Zöldövezet oldalán.
Mindig a saját munkahelyemből indulok ki az ilyen tréningeken, és azt igyekszem elsősorban elraktározni, mi segíthet rajtunk? A fenntartható menstruációs eszközökről jelenleg még nem látom helyét, hogyan tudnék beszélni, de úgy érzem idővel ez is elérkezhet! Az okok amiatt elsősorban nem innen szeretném megközelíteni a közösséget, hogy ezen eszközök beszerzése első körben drágábbak lehetnek. Nehezebben hozzáférhetőek, sok helyen nincs bekötve víz ahol tisztítani, mosni tudnák őket és ami a vízválasztó lehet: ismeretlenek számukra. Így más oldalról szeretném elsőként megközelíteni dolgot. Persze szuper lehetőség lenne az, hogy előállunk nekik ezekkel a termékekkel: „Figyelj ezt tényleg csak pár év múlva kell újravenned.. gondolj bele mennyi pénzt takarítanál meg vele” – Sőt, még az ökológiái lábnyomukat is beemelhetnénk. De ennél sokkal távolabb kell kezdenünk, sokkal óvatosabban, sokkal tudatosabban, apró lépésekkel kell közelednünk, hiszen ez szuper jó és nagyon meghatározó téma, de könnyen riasztó lehet azok számára, akik még maguk is nehezen barátkoznak meg nőiességük ezen részével. S itt bárkire gondolhatok.
Mi az első lépés ahhoz, hogy kapcsolódjunk a lányokhoz menstruáció témájában?
Az utolsó feladatunk a tréningen a saját menstruációs workshopunk, foglalkozásunk összetétele volt, ötleteltünk, inspiráltuk egymást arra, milyen korosztályt milyen feladatokkal lehetne közelebb hozni a témához. Az én csoportomba elsőként a 8-14 éves korú elsősorban lányokat jelöltem ki. Mégis olyan nagy szakadékot éreztem ennek a korosztálynak bizonyos területein, hogy végül arra jutottam, talán érdemes lenne őket két csoportban foglalkoztatni, s csak bizonyos részeknél összevonni őket. Az első csoport a 8-11 éves lányokig, míg a második a 12-14 éves korú lányokig.Semmiképp sem az alapján szedném szét őket, hogy „na és ki az aki menstruál már, ki az aki nem?” hiszen valakinek ez tényleg kényes téma lehet. Illetve ha a csoportosztásban van olyan aki mondjuk a kisebb csoportban már menstruál s olyan, aki a nagyobb csoportban még nem, ez további kirekesztettség érzetet szülhet, a változatosság normalizálása, hisz mindkét csoport egyformán tanulhat majd a másiktól.
Nem szeretném lelőni egyelőre a tervezett foglalkozások felépítését, a célokat viszont annál inkább szívesen osztom meg: a fiatalabb korosztálynál a cél elsősorban a ciklikusság, a változások fogalmának való megismertetése, illetve magához a vérhez kapcsolódó félelmek, hiedelmek felfedése, „miért is démonizáljuk azt?”, s végül egészséges testképhez kapcsolódó fogalmak megismertetése lenne, természetesen ezt mind-mind játékos formában.
Az Idősebb korosztály számára a cél leginkább a saját testükhöz való kapcsolatot és magát a női közösség közös építését célozná meg. Hisz ebben biztosan nincsenek egyedül! Ezt erősíteni ebben. Saját kérdéseik megválaszolása, feltérképezni ők hogyan vélekednek a témában és persze több olyan feladat, ami magához a témához és a saját testükhöz, saját közösségükhöz is közelebb hozhatja őket.
A lényeg: hogy beszéljünk ezekről. Ezekről is.
Fontos, hogy ne szégyenkezzenek a lányok, a nők ezeken a napokon sem. Fontos, hogy törődjünk a mentális egészségükkel. Hogy odafigyeljünk a fizikális egészségükre is és segítségnyújtás esetén mindig bizalommal tudjanak felénk fordulni.
Nagyon köszönöm a tréningnek, ahogy ismételni tudom magam, szuper inspiráló volt és persze köszönöm a „löketet” is! 🙂