A fejlődés margójára
Amikor a foglalkozásainkról mesélünk másoknak, érdeklődő ismerősöknek és ismeretleneknek, a legtöbb ilyen eszmecsere során felmerül a kérdés: ez mind és szép és jó, amit ti csináltok, de mégis hogyan tudjátok mérni a fejlődést? Honnan tudjátok, hogy jó irányba tartotok?
Mi magunk is sokat beszélgetünk arról, hogy a ,,munkánk” eredményeit hogyan lehetne mérni. Bár az iskolai érdemjegyek adhatnak némi kiindulópontot egy-egy gyerek egyéni teljesítményéről, azonban tudjuk, hogy ezekre alapozni hiba volna, hiszen a jegyek nem fedik le teljes mértékben a valóságot. Ennek feldolgozására egyébként most van lehetőségünk és annak ellenére is kíváncsiak vagyunk, hogy nem várható 3-4 hónap alatt óriási változás.
Azonban a fejlődés szemmel látható, ami akkor is nagyon jó, ha nem tudjuk pontosan, mennyiben köszönhető nekünk, mennyiben az iskolának, mennyiben más tényezőknek. A kisfiú, aki ősszel még keverte a betűket és a motiváció teljes hiányával ült le mellénk, most már magabiztos vonalvezetéssel rajzolta a korábban bonyolultnak tűnő betűket. A gyerekek többségénél láthatóan javult a koncentrációkészség, egy-egy szöveg elolvasása rövidebb idő alatt, magasabb minőségi szinten történik, ezzel összefüggésben a szövegértés is sokkal jobban megy, mint szeptemberben. A matematikai alapműveletek fokozatos elmélyítése segített eljutni a komplexebb műveletekkel operáló feladatok sikeres megoldásához is, vagy legalábbis nem érzik leküzdhetetlen kihívásnak az effajta összetett feladatokat.
Óriási fejlődés látható a motivációban: a gyerekek maguktól és folyamatosan jönnek, és sokan, általában több a gyerek, mint az önkéntes. Erre megoldást nyújthat a Skype, aminek a keretén belül online tanulhatnak párhuzamosan többen is, mert továbbra is az egyéni fejlesztésre szeretnénk fókuszálni. Egyébként nekünk is folyamatosan fejlődnünk kell, például a tanulásszervezésben is: szem előtt kell tartanunk, hogy mikor kik jönnek, ugyanis van úgy, hogy két gyerek nem tud együtt tanulni, egy másik társsal azonban gördülékenyebb a tanulási folyamat.
Számomra jól kirajzolódtak a változások, hiszen több mint három hónap után tudtam újra menni Toldra, de fontos feladat és célkitűzés továbbra is, hogy a fejlődést valahogyan kézzel foghatóvá tegyük, hogy adekvátabban tudjuk mérni azt. A munkacsoportokon belül kidolgozás alatt állnak azok a módszerek, amelyekkel ezt megtehetjük. Nem kis feladat.
