köszi

Persze megint nem emlékszem egészen pontosan, szóval nem fogom tudni szó szerint idézni, de volt egy nagyon fontos mondat a tavaszi szünet alatt. Nálunk önkénteskedett Gábor Szegedről –  a gyerekek nevében is mondhatom, hogy reméljük nem utoljára – és ő mondott valami olyasmit, hogy nagyon nagy szerencsém van, mert egy remek csapattal dolgozhatok. És tényleg.

Minden túlzás nélkül úgy érzem, hogy szakmailag ez az öt és fél nap volt eddig a legjobb teljesítményünk és az egészben az a legjobb, hogy mindehhez elég kevés közöm volt. Ha jól emlékszem – bár fentebb jeleztem, hogy ez ritkán van így -, még nem fordult elő olyan, hogy nyugodtan leülhessek dumálni meg színezgetni egy négyéves fiúval. Csak azért, mert most jól esne. És most erre volt alkalmam, mert minden és mindenki a helyén volt. Sokat írtunk arról, hogy mennyire nehéz tervezni és hogy ennek milyen okai vannak. Most kiderült, hogy lehet. Persze a program több helyen módosult, de sosem maradt még ennyire markánsan egyben. Éppen ezért is szeretnénk a napokban néhány fontosabb folyamatot kicsit mélyebben is értelmezni majd itt a blogon.

Szóval nagyon jó, hogy megkaptam ezt a mondatot, hogy kezdjek vele valamit, mert tényleg elképesztően sok dologért lehetek hálás a csapatnak, ami persze mind-mind a gyerekek kontextusában kap értelmet. Például:

  • mert sosem tudtam semmit kérni Tőled, mert mindig azt csináltad, amit kellett;
  • mert újra komolyan vetted és jól összeraktad a kézműves foglalkozásokat sokak örömére;
  • mert azt sem tudtad, hogy mi ez, de ez egyetlen pillanatra sem volt érezhető;
  • mert amíg mindenki rohangált és játszott a jó időben, Te ültél bent egy aprósággal, mert hogy az nagyon fontos;
  • mert megalkuvást nem tűrően, a drámajátékokat a lehető legkomolyabban véve csináltál hülyét magadból;
  • mert  megtaláltad a mesét, amiben annyi alkalmunk volt játszani;
  • mert elhitted, hogy külön a kicsikkel is lehet minőségi munkát végezni egy tábor alatt;
  • mert  vannak dalaink, amiket egy spontán labdázás közben énekelgetünk;
  • because even so you don’t speak hungarian all of the children were hanging on you;
  • mert fontosnak érezted, hogy bemenj mindenkihez szólni, hogy lehet jönni, program van.

köszi.

DSC_0084

Tetszett a cikk? Oszd meg ismerőseiddel!