Negyedik nap
A mesében Szegény Dzsoni és Árnika elindultak a Hétfejű Tündérhez, hogy megtörjék a gonosz boszorkány varázslatát, ám útközben Ipiapacs, a hírhedt rabló területére tévedtek. Így megrendeztük Dzsoni és Ipiapacs párbaját, amiben a gyerekek különböző támadásokkal és védekezésekkel irányíthatták a versenyzőjüket, azonban a rabló így is elkapta a szerelmespárt, úgyhogy játszottunk bogozódósat, és Bummot is. Lement egy pár kör mozdulatutánozós, és játszottunk egy körbenállós, koncentrációt fejlesztő játékot, amelyben egy labdát dobáltunk mindig ugyanabban a sorrendben, és harminc passzot kellett úgy átadni, hogy nem esik le a labda. Külön örültünk, hogy ma pár olyan gyerek is végig maradt a foglalkozáson, akik az utóbbi időben inkább más játékokat kerestek. A párbajozós és a labdadobálós játék sikerének kapcsán a nap tanulsága az, hogy nagyon jól működtek a közös cél érdekében együttműködést igénylő játékok; a gyerekek biztatták egymást, türelmesek voltak, és nagyon figyeltek a feladatra és a csoportra is.
A kultúrban bemelegítésnek elővettük a No thankset, amit időnként elfelejtünk – pedig a gyerekek szeretik –, aminek valószínűleg az az oka, hogy egy elég egyszerű játékról van szó, így kevés lehetőséget látunk benne. Ez persze csak azt jelenti, hogy meg kellene találni a helyét: bemelegítés, átkötés, hasonló mechanizmusok bevezetése. A mai napon tökéletes ráhangolódásnak bizonyult. A nap új játéka a Nyolc perces birodalom volt, ami egy gyors, egyszerű területfoglalós társas. Ezek a tulajdonságai teszik alkalmassá arra, hogy komplex játékokat készítsünk elő vele, illetve hogy kevésbé gyakorlott játékosokkal megismertessük ezt a világot, lehetőséget teremtsünk a bevonódásra. Szerencsére azok is élvezték, akik a bonyolultabb játékokkal is jóban vannak.
A Fünf Gurken ma is újabb játékosokat szerzett nekünk, amiért külön hálásak vagyunk. Kipróbáltuk a Mü & muhr egyik játékát is, a Calcoryt: egy hatéves kisfiúval játszottuk kicsit leegyszerűsítve. A lényeg, hogy úgy kell felfordítani a lapokat (1-9-ig), hogy az összegük 13-legyen, mert akkor egyet visszahelyezve a többi lapot megkapjuk. Két fontos elem van: számolunk, illetve próbálunk arra emlékezni, hogy hol vannak azok a számok, amik kellenek nekünk. Szóval egy számolós memori. Mintha ennek a srácnak találták volna ki. Működött is.
A kézműves foglalkozásra most több játékötletet is vittünk, és a legtöbben nem is elégedtek meg egyféle elkészítésével. Csináltunk pörgettyűket, ütőket egy lufipasszolgatós játékhoz, és egy egyszemélyes ügyességi játékot is. Nagyon jó volt látni a gyerekek lelkesedését, és hogy a kicsik is hosszasan, nagy odafigyeléssel dolgoztak egy-egy eszköz elkészítésén – a nagyok pedig maguktól ajánlottak segítséget nekik a nehezebb részeknél. Sokan egészen délig rajzoltak, festettek, vágtak és ragasztottak, aztán pedig az új játékokat próbálgatva, nagy lufipukkasztgatások közepette mentek haza ebédelni.
A sikeres dráma és kézműves foglalkozások miatt elmaradtak a délelőttre tervezett egyéni fejlesztések. De azért sikerült belecsempésznünk néhány fejlesztőjátékot, amiket eddig is szívesen játszottak. A délután folyamán megtartottuk a harmadik csoportos foglalkozást az iskolába készülő gyerekeknek. Átismételtünk néhány foglalkozást, pl.: tanár, szakács, tűzoltó, majd elolvastunk egy mesét. Az idő hátralévő részében a történetet dolgoztuk fel beszélgetéssel, képek időrendi sorrendbe rendezésével, néhány jelenet eljátszásával, végül mindenki lerajzolhatta a kedvenc részét a meséből. Nagyon tetszett a gyerekeknek a mese, később a pályán több önkéntesnek is beszámoltak róla.
Kint nagyjából a megszokott rendben zajlottak az események. Az árnyékban üldögélők Dobbléztak, Infernóztak és Dixiteztek, a többiekkel pedig labdapasszolgatós játékokat játszottunk és métáztunk, aztán az önkéntes csapat kihívta a nagyobbakat egy Csoffadt patkányra. A nagy küzdelem után pihenésképp még volt egy Bohnanza parti, a kisebbekkel pedig ernyőztünk. Nagyon jó volt, hogy az első méta után önkéntesek segítsége nélkül szerveződött új csapat, új pálya és az egész játék.
Eddig nem írtunk róla, de természetesen a tanulást sem hagytuk abba teljesen. A táborokban elsősorban augusztusi pótvizsgára készülőkkel foglalkozunk rendszeresen, de szívesen fogadjuk azokat is, akik ismételni, gyakorolni szeretnének már most a következő évre.
Este vendégségbe voltunk hivatalosak, így az egyik baráti család kertjében bográcsoztunk. Természetesen itt is folytatódott a játék, megint előkerült a Dobble és a Dixit is, majd egy jó hangulatú beszélgetés után tértünk vissza a szállásunkra – pihenni és a következő napra készülni.
Berta, Bogi, Eszter, Gábor, Julcsi, Máté, Milán, Petra, Tami
