Ismeretlen helyeken

Délelőtt karkötőt készítettünk a gyerekekkel. Az ékszert sok színes gumiból csináltuk, amiből lelkesen válogattak. Annyira tetszett nekik ez a foglalkozás, hogy végül egy gumi sem maradt. Minden gyerek legalább három karkötőt megcsinált, de volt aki többet is. A végén már egymást ajándékozták meg a színesebbnél színesebb karkötőkkel.

A délután folyamán pedig egy társasjátékot készítettünk kupakokból. A leegyszerűsített malomhoz 3-3 kupakbábu szükséges, amit a gyerekek maguk rajzoltak meg és ragasztottak fel. Az ötletes báburajzok után a táblát is elkészítették és már következhetett is a játék.

Az elsős csapattal az utolsó foglalkozást a megszokott bevezetőkörrel kezdtük. Miután köszöntöttük egymást, beszélgettünk arról, kinek mi tetszett a legjobban a héten. Az egyik kisfiú a Fünf Gurken megtanulását szerette leginkább, a másik pedig azt, hogy mi jöttünk ide. A számzenére, ami egy ritmusos, számolós játék, a harmadik résztvevő is szerencsésen befutott. A továbbiakban a térbeli és síkbeli tájékozódást gyakoroltuk különböző feladatokkal, betűkereséssel, valamint a Csoszogó nevű feladatlapokkal. Kicsit kevesebb feladat jutott mára, de így a végére belefért egy kis puzzle és fotónézegetés is. Jövő szombaton folytatjuk.

Délután a kézműveskedés ideje alatt néhány gyerekkel kint maradtunk. Labdáztunk, énekeltünk, újra előkerült a citera, mindenki kipróbálhatta, aki szerette volna. A tegnap tanult dalhoz (Szervusz, kedves barátom…) megtanultuk a táncot is. Párokban táncoltunk először énekre, majd citerazenére. Egy-két gyereknek annyira megtetszett a tánc, hogy abba sem akarták hagyni.

Ma sor került a tábor utolsó beszélgetőkörére is. A téma az internetbiztonság és a szabadidő eltöltése volt. A keddi alkalom folytatásaként elővettünk olyan képeket, amelyeken ugyanaz az ember szerepel különböző öltözékekben: egy férfi, aki az egyik képen bérgyilkosnak néz ki, a másikon pedig festőnek, vagy egy nő, akin az egyik képen szinte semmi ruha nincs, a másikon kosztümben van, és egy családi fényképet szorít magához. Megbeszéltük, a kettő közül melyiket jelölnénk be a Facebookon, melyiknek mi lehet a foglalkozása, mit csinálhatnak a szabadidejükben, milyen belső tulajdonságokat tudunk róluk elképzelni a kinézetük alapján. Ezután elmeséltük egymásnak, hogy miket szoktunk mi megosztani a Facebookon, teszünk-e ki képet, miért jelölünk be valakit, mit csinálunk, ha valaki valami olyat ír az idővonalunkra vagy kommentbe a megjegyzéseinkhez, ami nekünk nem tetszik. Beszélgettünk arról, hogy mit kivel osztunk meg, hogyan lehet beállítani, hogy valamit ne mindenki lásson, és arról is, vajon mit gondolnak rólunk mások a facebookos profilunk alapján.

Ezután áttértünk a szabadidő témájára: egy mozgásos játékkal, a Pacsibarát nagyokra adaptált változatával párokat kerestünk magunknak, akikkel olyan kérdéseket beszéltük meg, mint Mit csinálsz általában, amikor hazaérsz a suliból? Szoktál-e unatkozni? Mi hiányzik Toldról ahhoz, hogy a szabadidődet jobban el tudd tölteni Toldon? Ha lenne egy napod, hogy azt csinálj, amit akarsz, mit csinálnál? Kiderült, hogy a szabadidejük nagy részét facebookozással töltik, viszont ha Toldon több lehetőség lenne, akkor talán mást is csinálnának: jó lenne egy játszótér, egy klub, ahol lehet ismerkedni, beszélgetni… яндекс

Bármilyen kicsi ez a falu, vannak még számunkra ismeretlen, felfedezetlen részei – ez derült ki a mai fotós szakkörön. Egy nagy sétát tettünk, és ennek során sokszor emlegetett, de általunk még sosem látott helyeken is jártunk. Izgalmas volt az út is, a séta közbeni beszélgetés és az utána megfogalmazott gondolatok is. Az biztos, hogy érdemes ezzel foglalkozni, folytatjuk hát a fotózást ezután a hét után is.

Ági, Eszter, Helga, Julcsi, Máté, Petra, Sári, Tami