Tényleg itt a tél. Nem kopogtat, teljes valójában járja Told utcáit. Igaz, az első hó még nem esett le, de a pocsolyák már befagytak, a fagyos szél pedig pirosra csípi a házakból kimerészkedő emberek arcát. Hideg van. Ilyenkor télen mindig félünk is egy kicsit: elég motiváltak-e a gyerekek ahhoz, hogy kimozduljanak, összeszedjék a tanulnivalójukat és felsétáljanak a tanodába tanulni velünk? Szerencsére a félelmeink alaptalanok voltak: a héten majdnem minden gyerek feljött hozzánk a megbeszélt időpontban, sőt, olyanok is benéztek, akikkel korábban nem egyeztettünk, de tanulni szerettek volna. Természetesen erre lehetőségük is volt, a személyes tanulástámogatás mellett az online tanulás is nagy hatásfokon működött a hétvégén.

10846729_10153348025720278_549798763_n (1)

Ezen, és a korábbi tapasztalatainkon is felbuzdulva a héten összeszedtük minden bátorságunkat, és úgy döntöttünk, kipróbálunk néhány olyan dolgot, amiről eddig lebeszéltük magunkat. Persze féltünk is az újdonságoktól, egyre több “de mi van ha…” kezdetű mondat hangzott el a tervezés során. Nem kell nagy forradalmi változásokra gondolni, de ezek az apró lépések is nagyon nagynak tűntek az elején. Mindannyian (a gyerekek is és mi is) már hozzászoktunk egy jól működő rendszerhez, de most néhány esetben kimozdítottuk magunkat a komfortzónánkból. Bíztunk a gyerekekben és magunkban is. Végiggondolva az elmúlt napokat úgy látjuk, hogy megérte meglépni ezeket a lépéseket.

Kezdjük azzal, hogy a héten angoloztunk egy páros foglalkozás keretein belül két olyan gyerekkel, akik igénylik az egyéni figyelmet, mivel nagyon versengők. Az első percekben úgy tűnt, hogy ez túl nagy kihívás volt, és szétcsúszik a foglalkozás. Aztán valami változott. Hirtelen együtt kezdtek dolgozni. Segítették egymást, kivárták a sorukat, és egy mondókán keresztül megtanultunk egy viszonylag nehéz szerkezetet – ezt levideóztatták, hogy közösen sztárok lehessenek. Persze a sztárság gondolata után már inkább csak táncolni akartak, de összességében több mint fél órát együtt dolgoztak, és erre a közös élményre még lehet építeni a későbbiekben is.

20141211_162844

Előkerültek a szituációk is angolon. Eddig nem mertünk ilyen jellegű feladatot adni, hátha nem lesz sikerélmény, hátha nem elég a tudás hozzá. De remekül ment. Élvezték, kérték másnap is. Talán most jöttek rá, hogy egy külföldivel is tudnak már kapcsolatot teremteni, ami motiválja őket. Persze játszottunk is (előkerült a Guess Who, volt kvízműsor), és néhány feladat is megoldásra várt a foglalkozásokon. Az egyik gyerekkel új nyelvtanhoz értünk, így nem mertünk sok feladatot adni neki, nehogy fárasztó legyen. Aztán a végén szinte felháborodott, hogy csak ennyi volt. Ebből is látszik, hogy terhelhetőek még így év végén is.

10841419_10202089452397373_1029516860_n

A héten nagy hangsúlyt fektettünk a szövegértés és -alkotás kompetenciák fejlesztésére is. A gyerekek néhány hónap alatt döbbenetes változásokon mentek keresztül, elég, ha csak a hozzáállásukat nézzük. Van például egy kislány, akit még arra is nagyon nehéz volt korábban rávenni, hogy leírja saját nevét a papírra. Most nevetve jött hozzánk, és kérte, hadd írhasson ő is egy mesét. Persze ilyenkor még segíteni kell folyamatosan neki, néhány szó megadásával vagy egy mondatkezdéssel, de az elért attitűdbeli változás remek fundamentumot nyújt arra, hogy fokozatosan építsük, fejlesszük a szövegalkotási készségeit.

DSC_5942

A szövegértés fejlesztésén belül is nagy eredmény, hogy nem futnak már ki a világból azt skandálva, hogy ,,nem olvasok, nem olvasok!” ha meglátnak egy történetet, és alatta néhány kérdést. Nagy motivációt jelent számukra az is, hogy a történeteket – ha szeretnék – ők választhatják ki, így sokkal közelebb érzik azokat magukhoz, és szívesebben olvassák, nagyobb kedvvel oldják meg a hozzájuk kapcsolódó feladatokat. Óriási eredmény volt a héten, hogy az egyik nagyobbik lánnyal sikerült megcsinálnunk egy nyolcadik osztályos országos szövegértési tesztet. Az elért eredményre mindannyian büszkék lehetünk.

20141211_140047

A személyes tanulástámogatás mellett most a Skype is olajozottan működött, igaz, voltak apróbb módosítások azzal kapcsolatban, hogy ki kivel tanuljon, de szinte mindig ült a számítógépeknél egy-egy gyerek, akiket Budapestről korrepetáltak az önkéntesek. Ennek köszönhetően lehetőséget kaptak a gyerekek a matekozásra is, és mivel javarészt játékos feladatokat oldottak meg az online feladatlapokon, ezért szívesen vettek részt a tanulási folyamatban. Szerencsére az előre be nem tervezett cserék sem okoztak fennforgást, köszönhetően a tanulási naplónak, a gyerekek portfóliójának, valamint az előre elkészített feladatlapoknak: ezek segítségével az önkéntes szinte azonnal képet kaphat arról, hogy a gyereknek mi megy, miben gyengébb, mire kell fektetni a hangsúlyt stb.

DSC_5940

A társas esteken is volt újdonság. Sokszor felmerült már a Tabu gondolata, aztán amilyen gyorsan felmerült, olyan gyorsan el is vetettük (az Activity sem ment túl jól korábban). De ez most működött. Egymást átkarolva nézték a tiltott szavak listáját, és gondolkoztak azon, hogyan lehetne egy-egy szóra rávezetni minket. Nehéz játék, de együtt megoldották – ezt pedig nagyon jó volt látni. Másnap, miután harcoltunk a Kolosszus Arénában, elővettük a Carcassonne-t is. Ezt a játékot már jól ismerik, mi viszont elfelejtettünk néhány szabályt. Szóval megnéztük, milyen is az, ha a gyerekek lesznek a mi tanáraink. Először mindenki azt mondta, hogy biztosan nem magyaráz nekünk szabályt, de mégis, ha játék közben rosszul csináltunk valamit, hirtelen mind felhördültek, és elmagyarázták, mit kell tenni az adott esetben. Szóval mi is tanulhattunk tőlük valamit – ismét.

A héttel kapcsolatban a legfontosabb tapasztalat, amit ismét hazaviszünk az, hogy lehet másképp csinálni, hogy érdemes kipróbálni olyan alternatív módszereket is, amelyekkel az iskolában nem találkoznak, hogy a tananyagot fogyaszthatóvá lehet tenni, ezáltal a gyerekek is szívesen vesznek részt a tanulási folyamatokban. Szinte észre sem veszik, de a játékos feladatok megoldása közben rengeteget tanulnak, és az elsajátított elméleti és gyakorlati ismeretanyag a későbbiekben bőven kamatoztathatóvá válik. Törekedni kell arra, hogy minél változatosabb, minél élményszerűbb pedagógiai eszközöket alkalmazzunk. Mert csak így van értelme. Így lehet csinálni.

Bogi, Milán

  •  

Szólj hozzá!

Bejelentkezés a hozzászólás írásához
  Feliratkozás  
Visszajelzés