Szenzációs leletekre bukkantak Toldon
Drámajátékokkal kezdtük a napot. Az első gyakorlat során az egyirányú és kétirányú kommunikáció sajátosságait ismerhették meg: első körben egy rajzot kellett egy gyereknek elmagyaráznia a többieknek háttal ülve úgy, hogy kérdezhettek tőle, második körben azonban már nem tehettek fel a magyarázó gyereknek kérdéseket, így megtapasztalták, hogy a kétirányú kommunikáció sokkal sikeresebb lehet az információmegosztás során.
Ezután játszottunk egy gyors kockafogót, ahol az együttműködési készséget és a téri orientációt fejlesztettük, aztán egy koncentrációt segítő kétlabdás körjáték következett, majd a foglalkozást egy izgalmas terpeszfogóval zártuk.
Amíg még tartott az udvari lendület és sokan voltak kint, addig gyorsan elővettünk egy nagy, mázolós, buborékfújós festést. Buborékfújólébe ételfestéket kevertünk, szívószálból fújót készítettünk és így csináltunk szép, színes képeket, de annyit, hogy minden papírunk elfogyott. A képek éjszaka még száradnak, de holnap reméljük mindenki hazaviszi az elkészült műveket.
A társasjátékok kapcsán néhány egyszerűnek tűnő célt határoztunk meg magunknak a nyárra, de ma is bebizonyosodott, hogy nem lesz könnyű dolgunk. A társasjátékozás kultúráját szeretnénk fejleszteni több korosztályban is, mivel az alsósok eddig kevésbé találkoztak komplexebb játékokkal, hiszen a tanodában eltöltött alkalmak ennek nem igazán kedveznek: kicsi a hely, kevés az idő, rohanunk és még tanulni is kell. Emellett azokat a játékokat is szeretnénk megtalálni, melyek összeköthetik a korosztályokat. Utóbbira jó példa a Csótánypóker, amiről lentebb lesz majd szó. Mivel a kisebbeknél is vannak kisebbek, így ma még csak tapogatózni volt lehetőségünk, hiszen a Las Vegas, a maga egyszerű struktúrájával is nehézséget okozott néhány elsősnek, így a játék minősége nem lehetett megfelelő a többi alsós számára. Tudatosabban, pontosabban kell szerveznünk ezt a bevezetést, de egy-két játék már jó irányba mutatott a fenti célok szempontjából: mint a Battle Sheep vagy az Ab in die Tonne, de a Cacao is olyan játékosokat hozott össze, akik talán még sosem ültek egy asztalnál. Szóval valami ilyesmi a kijelölt út, a hét végére pedig remélhetőleg sok gyerekeről elmondhatjuk, hogy örömmel lejátszották az első 40-50 perces partijaikat.
Megkezdtük a leendő elsősökkel való foglalkozást. Első alkalommal egy ismerkedős délelőttöt tartottunk, a sok játékos feladat során a gyerekek jobban megismerhették egymást. A sok mókázás mellett új dolgokat is tanulhattak a gyerekek. Nagyon jó hangulatú volt az első alkalom, már várjuk a holnapot!
Más ovisokkal is elkezdtünk foglalkozni, így ma az egyik kisfiúval dínókra vadásztunk. A számolás és vonalvezetés gyakorlása közben észre sem vette, hogy milyen sok időt tölt a tanulással. Ez nagy öröm nekünk, mert mindig nehéz a figyelmét egy dologgal lekötni.
Kipróbáltunk valami újat az idegen nyelvi foglalkozásokon. Idén először játszottunk egyszerre az angolosokkal és a németesekkel, ami rendkívül jól sikerült. Ehhez olyan játékokat állítottunk össze, amelyeknél nem okozott gondot, hogy más-más nyelvet tanuló gyerekek egyszerre voltak jelen. Az egyik játék egy hatalmas „élő-társas” volt: krétával rajzoltuk a társas körvonalát, és a gyerekek „bábukként” mozogtak a mezőkön, ahol magyarul adott instrukciókat kellett angolul vagy németül kivitelezniük. Ez annyira tetszett nekik, hogy a játék végével újra végigjátszottuk az elejéről. Ezután szörnyeket rajzoltunk angol és német szavas dobókockák segítségével. Az egyik dobókockán számok, a másikon testrészek voltak, így születtek négyfejű-hatlábú-egyszemű stb. szörnyecskék. A játék sikerét ismét abban mérhettük, hogy voltak, akik készítettek több szörnyecskét is. A mai tapasztalatok alapján jó iránynak érezzük az angolosok és németesek közös foglalkozásait, és így próbáljuk a továbbiakban szervezni ezeket a tábori alkalmakat.
Az igazi kánikula még várat magára, de azért ma is jó volt az árnyékban üldögélni délután, így nem csoda, hogy a megszokott Dobble Junior és a Tichu népszerű volt. Ezekhez kapcsolódott az új kedvenc, a Csótánypóker. A játék legfőbb erőssége, hogy kicsik és nagyok együtt, hasonló esélyekkel játszhatják, hiszen a blöff minősége nincs korhoz kötve, a kártyák számolásának pedig csekély a szerepe – igazi partijáték. Persze, ha már kimentünk a pályára, akkor voltak kinti játékok is. Ma elővettük az új, nagy, ötméteres élménypedagógiás ernyőnket is, és bár nehéz keretek között tartani a szórakozást, biztos pontja lesz a délutánjainknak egész héten. Nagy öröm, hogy idén már vannak kézilabdakapuink is, így élvezhetőbb, szervezettebb focimeccsek alakulnak. Hoztunk új játékot is. Az Ultimate-frizbi szabályait szabtuk kicsit a gyerekekre, de a lényeg megmaradt: a frizbit egymásnak dobva, csak frizbi nélkül mozogva kell eljutni a célterületig. Kíváncsian várjuk, hogy megszeretik-e, nem indult rosszul a dolog.
A pálya programja métával zárult, innen a csapat kétfelé szakadt, a kisebbeket meglepetés várta a kultúrnál, a nagyobbak pedig a megbeszélt mozis délutánra indultak a beszélgetőkör keretében.
A kultúr udvara délutánra igazi kutatási területté alakult: a kisebb gyerekek itt vehettek részt a természettudós foglalkozáson. Egy kerettörténet segítségével könnyen szerepbe helyeződtek, és segítettek két kutatónak megkeresni és összegyűjteni a területen szétszóródott kincseket. A gyerekek vérbeli régészekként vetették bele magukat a terület feltárásába, és örömmel gyűjtötték össze az ásatási leleteket. A kagylók, csigák, növényi termések mellett számos ásvánnyal és kőzettel is megismerkedhettek, valamint előkerült egy kecskekoponya és egy pulykalábbőr is. Az összegyűjtött leleteket nagyítóval megvizsgálhatták, a kutatás folyamatáról és az összegyűjtött leletekről pedig kutatási jegyzőkönyvet készítettek. Nagy öröm volt látni azt, mennyire motiváltak a gyerekek, és mennyire érdekli őket a világ működési rendje, és az ismeretlen megismerése.
A beszélgetőkörön ma ismét filmklubot tartottunk. Még a tavaszi táborban kérték a gyerekek, hogy nézzük meg A felhők fölött 3 méterrel című filmet – erre ma sor került. Sokan jöttek a nagyobbak közül, és többen látták is már a filmet – de korábban úgy gondoltuk, hogy ennek ellenére jó lenne közösen megnézni, és beszélni a filmről. Szerettük volna, ha pár kérdés felmerül a történettel és a szereplőkkel kapcsolatban; és megpróbálunk egy-két filmes fogás mögé nézni, és valóban kielemezni a filmet. Amikor vége lett, még egy tizenöt percben átbeszéltünk pár kérdést és szempontot – a szerelmi történet romantikáját feszegettük; a „verekedés – mint megoldás mindenre” kérdés is felmerült; és a szülő-gyerek kapcsolatról is szó esett. A csütörtöki foglalkozáson ezek mentén folytatjuk majd a beszélgetést.
Ági, Bogi, Bogi, Eszter, Julcsi, Julie, Máté, Milán, Petra







