A reggelt ismét egy koncentrációs gyakorlattal kezdtük, a Kicsi kocsi ez… című mondókát tanultuk meg és játszottuk el. Bár erre a hétre nem terveztünk komplex programot, célként tűztük ki azt, hogy a drámapedagógia ,,mintha” elemét fokozottan alkalmazzuk a tábor során, így a kiválasztott játékok között a fantáziával és a beleélési képességgel operáló gyakorlatok dominálnak.

IMG_20150730_092558

Ennek megfelelően a bemelegítő koncentrációs játék után egy izgő-mozgó, zakatoló, kattogó gépet építettünk magunkból, méghozzá olyan formában, hogy a kör közepén először az első ,,alkatrész” vette fel az általa választott mozgást és hangot, majd ehhez kapcsolódtak sorban a ritmusban és dinamikában is odaillő elemek, így a végén mindenki megtalálta helyét a közös gépezetünkben. A gyakorlat jó terepet nyújtott számos készség és képesség kibontakoztatásához, így többek között a koncentráció, az empátia és a kooperáció fejlődhetett nagymértékben. A játék annyira tetszett a gyerekeknek, hogy az első gép után még sok-sok másikat is létrehoztunk.

Ezután egy gyors és pörgős banget játszottunk, felbuzdulva a tegnapi nap favágós játékának sikerén, végül pedig a megunhatatlan, kedves nótával, a This is story of my pony-val zártuk a drámás foglalkozást.

A mai kézműves foglalkozáson először újabb ékszereket készítettünk: WC-papír gurigákat tekertünk be különböző színű fonalakkal. Megcsináltuk többféle színnel az alapot, majd egy újabb színű fonállal különböző mintákkal díszítettük a karpereceket. Ezt követően a vállalkozó kedvű lányoknak egy újfajta hajdíszítési technikát mutattunk meg. Egy-egy tincset díszítettünk az általuk választott három, különböző színű fonállal, amelyeket kombinálva többféle mintát is tudtunk váltogatni. Míg a karperecek elkészítésében mindenki lelkesen részt vett, a hajfonatoknál inkább magukon akarták kipróbálni, minthogy elsajátítsák a módszert.

IMG_20150730_094806

Ma végre teljes létszámmal megjelentek az iskolába készülő gyerekek. A kicsik nagyon együttműködőek voltak, egymásnak is sokat segítettek, így egy nagyon jó hangulatú foglalkozás kerekedett. Sok játékon keresztül gyakoroltuk a jobb-bal oldal differenciálását. A szobrászos feladatban szóbeli irányítással egy-egy gyerekből készítettünk szobrokat. Egy képzeletbeli tükörkép előtt mozogtunk, így utánozva egymás mozdulatait. Mindezek mellett még egy meseerdőben is barangoltunk, és egy kisebb akadálypályán is sikerült átküzdenünk magunkat. A jobb-bal oldal megkülönböztetése általában még az idősebb korosztálynak is nehézségeket okoz, így még a mi kis csapatunknak is. Ezért is szeretnénk erre a területre nagy hangsúlyt fektetni a nyáron.

11801919_939300666129204_1592506640_n

Az angol sajnos gyerekhiány miatt elmaradt, de a németet sikerült megtartani egy páros foglalkozás keretében. A mai nap tapasztalatai különösen értékesek voltak számunkra, megbizonyosodhattunk arról, hogy az új eszközök használata az eddigiekben alkalmazott módszertan felülvizsgálatára ösztönözhet minket. A mondókák például, amiket eddig gyakran használtunk, mint kiderült, sok gyerek számára vontatottnak, unalmasnak, vagy egyszerűen csak kevésbé interaktívnak hatnak a tábor első napja óta lelkesen játszott activityvel, vagy a ma visszatérő mágneses szótáblával szemben. A párbeszédek, a német mondatok segítségével történő önkifejezés mélyebb élményt ad a megszokott formáknál. Ezeket a benyomásokat igyekszünk majd kamatoztatni a szeptembertől “élesben” folytatódó németezés kapcsán. Holnap folytatjuk az új eszközök kipróbálását egy táblajátékkal, ami Berlin utcáin kalauzol majd minket.

IMG_20150730_104913

Délután a pályán sikerült majdnem mindenkit bevonni a természettudós kísérletbe. Kémiai jojót készítettünk, ami eleinte csak az alsótagozatosokat érdekelte, de amint meglátták a legkisebbek és a nagyok, hogy miről is van szó, ők is kedvet kaptak a látványos kísérlet kipróbálására. Egy pohár aljára szódabikarbónát raktunk, olajjal öntöttük fel, majd ételszínezékes ecetet cseppentettünk bele. Ezek a cseppek a pohár alján reakcióba léptek, és mindenki csodálkozva nézte, hogy mi történik ezután. Kisebb csoportokban megbeszéltük, hogy vajon miért süllyed le egy folyadék egy másik folyadékban, és hogy mi hozhatta fel a cseppeket a felszínre. Más értékes pillanatai is voltak a mai kísérletnek, például láthattuk, ahogy a nagyobbak segítenek a kisebbeknek, a csoporttagok megosztották egymás között a különböző színű ecetet, és mindenki segített az összepakolásban is. Jó látni, hogy egyre jobban működnek együtt velünk és egymással is.

DSC_0411

DSC_0435

A szokásos ugrálás után megnyitottuk a tanodás mozinkat is a Whiplash c. filmmel, melyre kifejezetten a nagyobbakat vártuk. Mire megérkeztek, igazi mozihangulatot varázsoltunk nekik popcornnal és málnaszörppel, a bejáratnál pedig érvényesítettük az előre kiosztott mozijegyüket is. Maga a film elsősorban a (jazz) zenével húzta be a srácokat, nagyon tetszett nekik, ahogyan a főhős kitartóan dobol és küzd a céljaiért, dacára a vasszigorral rendelkező tanárnak és egyéb nehezítő tényezőknek. Egyértelműen szimpatizáltak a dobos karakterével, de azért azt is megjegyezték, amikor ő viselkedett arrogánsan, vagy nagyképűen. Az egész társaság vibrált a feszültségekkel teli filmmel, végig jelen voltak és narrálták a cselekményt, a fináléban eljátszott zseniális dobszóló után pedig puskagolyóként lőttek ki. Mi ezt egyáltalán nem bántuk, sőt ez pontosan illett a hangulathoz. Holnapra a film apropóján tervezünk foglalkozást és beszélgetést, aminek kimenetelét már izgatottan várjuk.

András, Bence, Berta, Bogi, Eszter, Julcsi, Kata, Máté, Milán, Orsi, Orsi, Petra, Tami

  •  

Szólj hozzá!

Bejelentkezés a hozzászólás írásához
  Feliratkozás  
Visszajelzés