Bogarasak lettünk

Ma végre eljött a nagy nap, amikor a Bogaras vagyok csapata egy nagyon különleges foglalkozást tartott a tanodának. Egész héten erre készültünk a táborban, a foglalkozások során jól megalapoztuk a témát, és valóban sikerült felcsigázni a gyerekeket. A résztvevőket három csoportra osztottuk, és a három idősávban mindig két csoporttal dolgoztunk egyszerre: az egyik a bogaras helyszínen ismerkedett a furábbnál furább ízeltlábúakkal, míg a másik a tanodában szabad játékon keresztül kapcsolódott ki.

Virág és Andi, a Bogaras vagyok két tagja számos állattal érkezett reggel Toldra, és egy interaktív foglalkozás során ismertették meg a gyerekekkel őket. Nem csak elméleti tudást kaptak a résztvevők, de meg is “sétáltathatták” az ártalmatlan példányokat: hatalmas botsáskákat, madagaszkári bütykös csótányt (Sándor), de még két hüllő, pontosabban szakállas agáma (Brúnó, Tímea) is előkerült egy nagy dobozból. A gyerekek nagy érdeklődéssel fogadták az előadást, még a természettudós foglalkozáson felmerült kérdéseiket is feltették vendégeinknek, sőt volt, aki a tegnap készült rajzát is büszkén megmutatta. Az ismeretek bővítésén túl az is cél volt, hogy a gyerekek hozzáállását javítsuk ezzel a programmal és úgy látjuk, hogy ha csak másfél órára is, sikerült elérni. Voltak, akik eleinte tartottak tőlük, azonban a végére mindenki megbékélt velük és még ahhoz is bátorságot kaptak, hogy kézbe vegyenek egy-egy példányt. Az egyik szenzációnak a grillezett sajtos tücsök számított. Sokan a szotyihoz és a tökmaghoz hasonlították az ízét, és repetáztak is volna, de voltak, akiknek ez már nem fért bele és inkább kihagyták a kóstolást.
A bemutató után a kézműves sarokban elkészíthették saját szemléltető kereküket a lepkék teljes átalakulásáról, valamint ízeltlábú tetkókkal és körömmatricákkal gazdagodhattak.A vendégkönyvbe búcsúzóul ezt üzentük:

„Sándor, Brúnó, Tímea,
Eljöttek a kultúrba.
Simogattunk bogarat,
Nem is egyet, jó sokat.
Tanultunk is eleget,
Örültek a gyerekek.”

A tanodában ezalatt udvari játékok és társasjátékozás folyt. A délelőtt kevésbé lett szervezett, az új felállás miatt voltak nehézségek, erre reagálva a délutánt alaposabban megszerveztük. Ekkor már kézműves foglalkozást is lehetett választani a tanoda udvarán felállított filagória alatt. Mivel egész héten kevesen voltunk az önkéntesek részéről, ezért a gyerekek is új helyzettel találkoztak, amikor is nem tudunk rájuk egyénileg annyi időt fordítani, mint ahogy azt megszokták. Délután viszont a kisebb gyereklétszám miatt több idő jutott arra, hogy egy-egy gyerekkel elmélyültebben foglalkozzunk és ez mindannyiunknak hiányzott az elmúlt napokban.

Holnap már csak délelőtt leszünk, ami sok-sok játékról és a búcsúzásról fog szólni, de egy rövid szünet után jelentkezünk a második táborral.

Ádám, Ági, Andi, Dorka, Judit, Julcsi, Máté, Misi,  Tami