Nagy-nagy esőzésre ébredtünk Toldon, de ennek ellenére sok gyerek gyűlt össze a kultúrban. Igaz, a kinti terveink egy része emiatt elmaradt, de azért így is volt egy kis mozgolódás a fedett részen.

A tegnapi tanulságokat levonva úgy döntöttünk, hogy a mai nap drámásabb, mozgásban dúsabb lesz. A mai dráma kezdete egy, az előző táborból ismert mondóka volt, melyet mozgás egészített ki. Leginkább a kicsik vettek részt benne és az első napi alkalomnál kevesebben, de akik benne voltak, nagyon élvezték. Ezután egy “megmentős” játék és a hálófogó vegyítéséből keletkezett játék következett. A három kijelölt “szuperhősnek” a támadó elől biztonságos helyre kellett menekítenie a gyerekek által megszemélyesített polgárokat. Akiket a támadó megfogott, ők segítettek további “polgárok” elfogásában. A gyerekek többsége igyekezett átkerülni a támadó oldalára, így a szuperhősöknek nehezebb dolga volt. A foglalkozást szobrászat zárta. A gyerekek párban, egymást váltva formázták meg egymásból Batmant, Supermant és Hulkot. A résztvevők bevonódtak és élvezték a foglalkozást.

Dacolva a rossz idővel, igyekeztünk egy kis nyári életérzést is csempészni a délelőttbe, és pompom fagyikból állítottunk össze egy közös girlandot. A tölcsért papírból, a gombócot fonalból készítettük. Viszonylag gyorsan ment a munka, nagyjából egy tucat fagyi készült szebbnél szebb színekben.

Akinek pedig ez nem volt elég, az egy másik asztalnál elkészíthette saját sztorikocka készletét. A kockákat kartonból hajtogattuk egy sablon alapján, és egyszerű rajzokat készítettünk minden oldalára. Ha kész volt fejenként néhány darab, akkor egy tartódobozkát is hajtogattunk nekik, amibe pont belefértek. Kevesebben ültek le ehhez az asztalhoz, de meglepően kitartóak voltak. Talán a tanodában is jól fog majd jönni ez a technika, amivel saját játékot tudnak készíteni a gyerekek.

A csapatépítéses móka ma egy sorverseny volt öt kihívással, amit az a csapat nyert, aki a legtöbb pontot gyűjtötte össze a feladatok során. Nem volt egyszerű összeboronálni a csapatokat, majd csapat neveket találni, de mind a gyerekek és a mi kitartásunk, valamint az edzett hangszálak végül győzedelmeskedtek. A játékok nagyon behúzták a gyerekeket, naná, hiszen verseny! Végül azok is visszajöttek egy kis unszolás hatására, akik az elején nem akartak beállni. Szóval volt célba dobás, vízhordás, labdafogás váltóban, bowling és pohárpiramis építés is. Tizenegy ponttal nyertek a Vitathatatlanok, 9 ponttal pedig a második helyet szerezték meg a Víziállatok és a Bajnokok. Összességében nagyon jól sikerült a program, volt benne mindenféle érzelem, ahogy kell: lelkesülés, ellenállás, csalódás, izgalom, türelmetlenség, biztatás, feladás, újrakezdés, öröm, ujjongás. Jó volna aztán a csapatokon belüli együttműködést, egymásra figyelést egy kicsit jobban támogatnunk a jövőben. Novusnexus Asmens duomenų apsauga | Duomenų apsaugos pareigūnas Év közben a csapatépítéseknek mindenképpen ez lesz az egyik célja.

A sok egyéb foglalkozás mellett ma néhány érdeklődőt bevezettünk a számítógépes játékkészítés rejtelmeibe is. Egy egyszerű, de egyre népszerűbb keretrendszerrel, a Bitsy-vel foglalkoztunk, amivel 2D-s mini kalandjátékokat lehet készíteni. A Bitsy jó eszköz logikai és rajzkészség fejlesztésére is, különösen azért, mert minden apró változtatás azonnal látható és a játék bármikor könnyen kipróbálható. Egyértelműen a pixeles tereptárgyak és karakterek megrajzolása illetve animálása volt a leginkább kedvelt része a feladatoknak és a dialógusírás a legkevésbé, de a nehézségek ellenére is elkészült több játék is, amik közül az egyiket itt lejjebb, a GIF-re kattintva, ki is próbálhatjátok!

Véget ért egy nagyon hosszú folyamat, lezártuk a Vállalkozó Palánta Projektet. Összegyűlt a nép és az öt kis csapat bemutatta, hogy meddig jutottak el egy év alatt. Messzire. Persze nem azt kell képzelni, hogy pénzügyi zseniket, dörzsölt vállalkozókat neveltünk ki, de megtanultak pár dolgot erről a világról és pozitív élményük van róla. Ennél sokkal több célt butaság lett volna kitűzni. Nem is tettük. A fiktív vállalkozások – több szépségszalon, egy jóga stúdió és konditerem, egy óvoda – készítettek plakátot, írtak prezentációt, készültek bemutatóval – pl. hajzselézés élőben, ahol improvizálva több szakember is nekiesett a kissé kócos tanodavezetőnek – és osztogattak saját tervezésű matricát. Profi volt, na. Mindenkit megtapsoltunk, kaptak oklevelet, de a hab a tortán – még a pizza előtt – az egyéni verseny eredményhirdetése volt, mert bizony gyűjtötték a pontokat serényen évközben. A fődíj pedig egy budapesti, szakmai kirándulás volt, amin hárman vehetnek majd részt és amiről persze részletesen beszámolunk majd. És mindezek után volt egy zártkörű rész is, pizzával, jó kedvvel, de erről többet nem is mondhatunk. Reméljük, hogy lesz valamiféle folytatás, a pályázat mindenesetre beadva, várjuk az eredményt.

Holnap is lesz nap, a szokásos vasárnap délelőtti lazulással, búcsúzással, takarítással. Aztán egy hét múlva újra felkerekedünk és folytatjuk ugyanitt!

Andi, Ádám, Berta, Csenge, Franciska, Gábor, Herta, Judit, Julcsi, Máté, Misi, Orsi, Réka