A tegnapi sikeres drámafoglalkozás után szerettük volna a mai napon is fenntartani ezt a bevonódást és érdeklődést. Azt gondoltuk a mozgás és a téma okozta a sikert előző nap, illetve az, hogy maguktól a “szuperhősöktől” kaptak információkat, ezért a mai napot is ezen elvek mentén terveztük megvalósítani. Azt terveztük, hogy újra megtekintik a gyerekek a “szuperhőskiállítást” ahol ezúttal egy-egy tulajdonságukról beszélnek a kiállítottak. Így Superman esetében a változékonyság (hiszen hétköznapokban nagyon jól rejti el szuperhős mivoltát), Batman a “sötétben látó”, a Macskanő a “mozgékony”, Vasember a “találékony”, Hulk az “erős”, Pókember a “mozgékony” tulajdonságáról mesél, ha a gyerekek fel tudtak idézni 1-1 információt róluk az előző napról. Az előző napról emlékeztek információkra, ez elégnek bizonyult.

A tárlatvezetés után a megismert tulajdonságokra alapozva terveztünk egy játéksorozatot. A Pókember mozgékonyságát egy pókjárásos szlalompályával, a Macskanő hajlékonyságát limbózással, Hulk erejét egymás cipelésével, Batman éjjeli látást bekötött szemmel történő labdakereséssel, Superman átváltozását a ruházaton történő változtatásokkal, míg a Vasember találékonyságát egy szuperhősös quizzel szerettük volna átélhetővé tenni. Azonban csak a 2. feladatig jutottunk, mert a gyerekek folyamatosan szivárogtak el, illetve jelezték, hogy nincs kedvük hozzá, így a drámát itt abbahagytuk. Nem tudjuk mit kellett volna másképpen, holnap újra próbálkozunk.

A kézműves foglalkozáson a vízi világunk tovább bővült. A medúzák után, tarkábbnál tarkább halacskák készültek. A halacskák alapja egy papírtányér volt, amit színes krepp papír pikkelyekkel díszítettünk. A foglalkozáson sokan, kicsik és nagyok egyaránt részt vettek. Eközben egy másik asztalnál, egy nagy kartonpapírra világoskék és sötétkék hullámokat ragasztottak fel a gyerekek. Ez lett a halak és medúzák otthona. A végén, amikor már mindenki elkészült az állatkáival, nagyot csobbantak a tenger hullámaiba. Mindenki hala, medúzája felkerült a színes kartonra, így a kultúrházban egy igazi vízi világot tekinthetett meg minden arra járó.

Ebéd előtt befejeztük a papírmasé formákat is: végül nem fejek alakultak belőlük, hanem a gyerekek szabadra eresztették a fantáziájukat és absztrakt színes gömböket festettek.

Az ovisainkkal a délelőtt egy kis részében elvonultunk, hogy egy kicsit foglalkozzunk a testsémánkkal és megmozgassuk magunkat. Ugibugival indítottunk, majd egy teknős segítőt kaptunk, akivel végigszaladtunk a testrészeinken a homlokunktól a lábfejünkig. Meg is nyugodtunk, hogy mindenkinek megvan mindene. Egy utánzós feladat során először mindenféle egyszerű testhelyzetet kellett felvennünk, majd kicsit megbolondítottuk a dolgot és állatokká változtunk. De még mindig nem ért véget a bonyolítás, elővettünk egy gatya gumit és ennek a felhasználásával kellett beállnunk egy képen mutatott pozícióba. Búcsúzóul mindenki só-liszt gyurmába véste a kézlenyomatát, amit igyekszünk még ebben a táborban kidekorálni, hogy otthon is elbüszkélkedhessenek vele. Úgy érezzük egész jól alakult a foglalkozás, a gyerekek többsége szívesen vett részt a foglalkozáson és élvezték a feladatokat. Mégis egy ideje megjelent, hogy van két gyerkőc, aki bár ott van velünk a tanodában és szívesen is jön, de mégis ellenáll abban, hogy részt vegyen a feladatokban vagy hamar kilép belőle. Ez most egy kicsit foglalkoztat minket, vajon mi lehet az oka: nagyon nem találjuk el nála a feladatokat vagy csak valami oknál fogva ilyen a hangulata, de reméljük előbb-utóbb hozzájuk is megtaláljuk az utat.

A pályán ma a klasszikusok voltak a főszerepben. A gyerekek megérkezése előtt elrejtettünk egy jó nagy területen 50 papírrókát. Ezeket kellett megtalálni, a tét pedig nem volt kisebb, mint a számháború csapatkapitányi pozíciói, ugyanis a két legsikeresebb rókavadászt kértük fel erre. Ez jót is tett a játéknak, mert olyanok is keresgéltek, akik ezt másként dedósnak titulálták volna. A győztes nyolc prédával járult a bírák elé, ami még akkor is szép teljesítmény, ha néhányan bedolgoztak neki.

Ezután csapatválasztás, szabálytisztázás, számfelhelyezés következett. Maga a számháború pörgősre, akciódúsra sikeredett, bár a vég váratlanul következett be: az egyik csapat annyira az ellenfelek kiejtésére koncentrált, hogy nem őrizték megfelelően a zászlót, amit így meg is szereztek tőlük.

Számháborúban az apróságok nem vettek részt, velük reptettük az ernyőt, iglut csináltunk, kincset vadásztunk és egy kis körjátékozás is belefért az időnkbe. Ezután jöhettek a megszokott dolgok, a társas, a csoffadt patkány, az amerikai foci, de egy kis meglepetéssel is készültünk.

A nagyobb gyerekek ma tetkót is kaptak. Na nem igazit, csak hennásat, de egy-két hétig meg fog maradni, így nagyon fontos volt a minta kiválasztása. A lányok között a virágos-indás motívumok bizonyultak a legnépszerűbbnek, a fiúk általában sárkányt, csillagot, teknőst, vagy éppen egy feliratot választottak – többnyire a saját nevüket, vagy a kedvenc focistáét. Nem mindenkinek sikerült nyugton maradnia a száradás során, ezért néhány elkenődött alkotással is együtt kell majd élnie néhány gyereknek, de azért nagy volt az öröm és a lelkesedés.

A maroknyi disputás csapatunkkal az új disputás tagok beavatását készítettük elő. Kicsit egymásra hangolódtunk egy rövid színfogóval, aztán DIXIT kártyák segítségével értelmeztük, hogy mit is jelent számunkra a disputa. Volt, akinek a nagyobb létszám, volt akinek a kreatív gondolatok ugrottak be a képekről. Összegyűjtöttük, hogy milyen tipikus disputás sajátosságok vannak: játék, érvek gyűjtése, kézjelek, körben ülünk, közösen találjuk ki a következő foglalkozások témáját, veszekedés vs. vita. Kicsit erősebben kellett támogatni az emlékezést, de legalább tuti olyan dolgok kerültek fel a listára, amit ők valamiért erősnek éreznek ebben a programban. Utána párokban kitaláltuk az új disputás tagok beavató szertartását, amit aztán nagy csoportban is egyeztettünk, véglegesítettünk. Ez legyen egyelőre titok, de annyit azért elárulunk, hogy lesznek benne bulizó lovagok meg lady-k.

Andi, Berta, Csenge, Gábor, Herta, Judit, Julcsi, Julie, Kata, Máté, Misi, Orsi, Réka, Tami