Jóllehet nem örvendett osztatlan népszerűségnek, néhányak számára kétségkívül vonzó programot jelent a délelőttök első napirendi pontjává váló zsinórlabda partik. Nemcsak a sportolási lehetőségek számát szerettük volna növelni: döntésünk mögött más ok is áll. E program révén a hol közelebbről, hol messzebbről, legfőképpen azonban különböző időpontokban érkező gyerekeket a kultúrházon kívül, annak udvarán összevárjuk annak érdekében, hogy a kézműves vagy egyéb foglalkozásokat nagyobb számban kezdhessék el. Ezáltal pedig a délelőtti programok reményeink szerint koncentráltabbá válhatnak, az unatkozókat kézben tudjuk tartani és új élmények révén ismét aktívvá tenni.

Így ma is megvolt a szokásos zsinórlabdás bemelegítés, majd ezek után több állatka is ellepte a toldi kultúrházat a délelőtt folyamán. Először pompom hernyók kúsztak be, némelyik egyszínűen, mások színváltósan, de egy hosszú hajú egyeddel is találkozhattunk. Nemcsak a kinézetük, de a mozgásuk is kísértetiesen hasonlított a hernyóéra. Nem volt túl sok érdeklő ennél az asztalnál, de legalább jutott egy kis idő a beszélgetésre, gondos hernyófűzésre.

A foglalkozás másik felében bálnák készültek papírtányérból. Itt is kevesebb gyerek jött oda kézműveskedni, mint szokott, de az a három-négy bálna ami elkészült, minden színben pompázott. Még vizet is spricceltek a testük tetején található nyíláson keresztül, és a belsejükbe dugva a kezünket még bábozni is lehetett velük. Az elkészítésük nem igényelt sok munkát, így maradt idő a bálnák részletes kidíszítésére. Amikor pedig mindenki elkészült, körbehordták a kultúrházban és mindenkivel aláíratták a bábukat.

Szóval hát van egy kis árnyék a pályán, ahol bár fázni azért nem szoktunk, de ezt az irdatlan hőséget át lehet vészelni. Ez keretezte a délutáni mókát. Itt bújtak meg a papírrókák, így itt kerestük őket, itt háborúztunk számok egymás homlokáról való leolvasásával, itt lazultunk le társasok köré, de itt volt foci és méta is, bár utóbbinál ügyesebb ütők küldhették napra dolgozni a védőket.

A csoportos iskolaelőkészítős program végül egyszemélyes foglalkozás lett. A kincskeresés nagyon kellemesen telt, és mivel egy gyermek jött csak ezért lehetőség adódott a feladatok kibővítésére is. Fő feladatok között a számlálás, a finommotorika fejlesztés, a formák felismerése és az irányok gyakorlása szerepelt, amiket már év közben is gyakran elővettünk az iskolába készülőkkel, így ez már igazából a témák elmélyítéséről szólt. A csekély érdeklődés többféle okra vezethető vissza, volt, aki szívesebben játszott a pályán a többiekkel, volt, aki nem érezte jól magát. Szeptembertől viszont rendszeresen jönnek majd hozzánk a friss elsős tapasztalatokkal, amit igyekszünk majd minél eredményesebben támogatni.

Mindezek után, ma sor került az új disputás tagok beavatására. Az előző táborban a régi tagok találták ki a beavatás forgatókönyvét, így mindenki sokkal inkább várta ezt az alkalmat. Szorgosan töltöttük a vízi bombákat, hangoltuk a Bluetooth-os hangszórót és ízzítottuk a WiFi-t, hogy mire megérkeznek a gólyák, már minden készen álljon. Ráadásul rekord létszámot produkáltunk, alig fértünk el az asztal körül. Egy karmester játékkal kezdtünk: poharakkal doboltunk és mindig egy-egy gólyának kellett kitalálni, hogy ki a karmester. Nagyon behúzta őket a játék, legalább 6-7 kört játszottunk. Ezután megbeszéltük, hogy miért szoktunk ehhez hasonló játékokat játszani, az egyik lány konkrétan megnevezte, hogy ez maga a ráhangolás. Utána bemutatták a kézjeleket, a vitaformákat, tisztáztuk, hogy mi a különbség a veszekedés és a vita között (“nálunk mind a kettő előfordul”), rögzítettük a “mindig csak egy beszél” szabályt. Szuper volt, hogy valóban “csak” facilitálni kellett a régi disputás csapatot és noha kaptak segédanyagot, nagyon sok magyarázatot ők maguk tettek hozzá, szóval le a kalappal. És aztán jött a várva várt vízi bomba dobálás, miközben az új tagok hamisítatlan cigányzenére táncoltak, vagyis inkább próbáltak a vízi bombák elől kitérni. Az esemény zárásaként az avatási ceremónia következett, ahol egy lány minden új tagot disputa lovaggá, illetve lady-vé avatott, majd a régi disputás csapat tagjai átadták az újaknak a koronát is. Gratuláció, taps, csoportkép. Jöhet az új tanév, disputával együtt.

Ági, Bence, Evi, Franciska, Gabi, Herta, Julcsi, Máté, Orsi, Tami, Virág