Az idei év úgy jött ki, hogy nem igazán maradt idő a karácsony és az utolsó tanítási nap között, hogy megtartsuk a szokásos két-három napos téli táborunkat. Így beáldoztuk a tanulásokat és igyekeztünk ez alatt a négy nap alatt minden karácsonyos, táboros programot bepótolni. Volt idő hát kézműveskedni, sütni, enni-inni, közösen játszani, de még társasozni is. A tanoda kicsi, viszont mi jó sokan vagyunk, hát még ha az ovisokat, kistesókat, nagytesókat is számításba vesszük, ezért a gyerekek három csoportban, három-három alkalommal jöhettek.

Kezdésként a tanoda ünnepi díszbe öltözött. Készítettünk közös karácsonyfát, amibe mindenki beleadta a magáét, vagyis a háromszögét. A kapott háromszöget a gyerekek egyénileg, kedvük szerint díszíthették valami csillogóssal, fényessel, színessel vagy puhával. Vagy akár mindegyikkel. Bár a karácsonyi hangulat előidézésében az időjárás is a kezünkre játszott, egy kis hósprével is rásegítettünk, így azóta angyalkák, fenyők, hóemberek, csillagok és szívek is díszítik az ablakainkat. A komoly munka mellett pedig egy-egy karácsonyi videós képeslap készítése közben jól kikacagtuk magunkat.

A második alkalmat egy karácsonyi kvízzel kezdtük, ahol többek közt Királynők, Kicsik, Boss-ok, Supermanek mérhették össze karácsonyi tudásukat. Ezúttal készülnünk sem kellett rá, mert a kérdéseket az előző napokon a gyerekek írták meg. A nagy fejtörést mézeskalács szaggatással és Activity párbajjal vezettük le.

A hétközbeni hangolódás után az igazi ünneplésre ma került sor. Hogy tényleg minden beleférjen, párhuzamosan több állomással készültünk, amit a fejetlenség elkerülése végett a gyerekek forgóban látogattak meg. Így történt hát meg, hogy egyszerre működött a tanodában egy kis kézműves műhely, ahol papírtányérba szőtt karácsonyfákat csináltunk, alakult társasszoba gyors és pörgős játékokkal, valamint egy mézeskalács-díszítő manufaktúra cukormázzal, szórásokkal és persze remekművekkel. Búcsúzásként pedig jött a lakoma melegszendviccsel, gyümölcsökkel, nasival és szörppel.

Bár a létszámon néha érezhető volt az elmúlt hetek fáradtsága és a közelgő szünet, mégis egyszer-kétsze-háromszor szinte minden tanodásunk benézett. Külön örültünk, amikor sikerült olyan pillanatokat elkapnunk, amin az látszik, hogy mennyire jól is tudnak a gyerekeink együttműködni, például amikor a nem is olyan nagy segít a kisebbnek vagy ügyetlenebbnek mindenféle piszkálódás nélkül, a peremen lévő gyerek megbízható és elfogadott segítő szerepben mutatkozik meg, amikor a mosogatást is ketten jó csinálni.

Ezzel a bejegyzéssel búcsúzik a tanoda az idei izgalmasan sűrű évtől. Pihenünk egyet, de szünet után egyből nekivágunk 2019-nek!

  •