Céges

Az első nyári táborunk egyik legnagyobb dobása a gyerekek által végül „céges” néven emlegetett projekt volt. A Visfontis támogatásának köszönhetően arra kértük őket, hogy csapatonként 6-7 ezer forintból rakjanak össze egy minivállalkozást, mely megvendégeli a többi gyereket és a családokat vasárnap, a tábor lezárásaként. Az idősebb tanodások közül kerestünk meg néhány gyereket és végül hárman vállalták egy-egy csapat vezetését, majd a jelentkezők közül maguk válaszhtatták ki munkatársaikat, de azt is, hogy közülünk, önkéntesek és pedagógusok közül, kikkel dolgoznának együtt. A hét során az identitás megtalálása, a közös munka megszervezése, a menü kitalálása és a beszerzés volt a cél. Nézzük, hogyan oldották meg ezt a csapatok.

A BBommmmbaT konyha névválasztása a héten nagy fejtörést okozott. Az, hogy édeset, sósat és valamilyen üdítőt is szívesen árusítanánk, hamar eldőlt, később a sok ötletelés, képek keresése segítettek a döntésben. A plakát rajzolása, festése nehezen indult be, de végül kettő is sikeredett. A mennyiségek kiszámolása a szendvics és gyümölcsfalatkákhoz nagyon pontosra sikerült, így könnyen ment a bevásárlás. A szendvics bár bemutatkozásakor szlogenünknek – Szúrj bele és edd meg! – megfelelően felszúrhatták a vendégek a különböző gyümölcsöket, szendvicsnek valókat a hurkapálcikájukra.

Aztán megalakult a SzuperSzendvicsSzakácsok cég is, és a név adta magát, szuper szendvicseket csináltunk. De nem ám csak egymásra pakolt finomságokat kell elképzelni, hanem kinyújtott nyelvű szörnyszendvicseket és édes, gyümölcsös állatkákat. A hét elején kissé nehezen indult a gondolkodás és az alapötlet megtalálása, így segítségünkre hívtuk az internetet, ahol már könnyen tudtunk keresni és válogatni a sokmindenség közül. Kicseréltünk egy-két hozzávalót, összeírtuk az alapanyagokat, dekorációt és tálalást terveztünk, majd a csapatkapitánnyal a boltba is elmentünk. A folyamat közben alapvetően sok külső segítségre, támogatásra, rendszerezésre volt szükségük a gyerekeknek, nehezen indultak be, de amint megvoltak a konkrét feladatok és felelősök, már gördülékenyebb volt a munka és egyre több saját ötletet is behoztak. Így lett például virág az asztal közepén vagy pöttyös papírterítőnk is. A szuper szakácsok voltak életkorban a legkisebbek (a csapatkapitányt leszámítva), de végig nagy lelkesedéssel és aktívan vettek részt a projektben. Vasárnap pedig hihetetlen ügyesek voltak a szendvicsek elkészítésében és a séró belövése után eladóként is remekül beváltak.

A harmadik csapat nagyon hamar kitalálta, hogy wimpit fog gyártani, és egy demokratikus szavazással eldőlt a név is: Wimpi Hadművelet. A harcias névválasztás lehet, hogy betudható annak, hogy a hat csapattagból öt fiú volt. Rögtön kitaláltak egy szlogent is: “Derült égből wimpi”, és egy dalocskát a We will rock you című szám ritmusára. A második megbeszélésen a marketingre fókuszáltunk, elkészült két gyönyörű plakát és egy nagyon hosszú girland is Amerika színekben: kék, piros, és fehér. Ezeket tettük ki a standra a vasárnapi eseményen. A harmadik alkalommal reklámfilmet forgattunk, amiben szerencsére mind a hatan hajlandóak voltak szerepelni, és a végeredménnyel is nagyon elégedettek lettek – a vágás során a csapatkapitány lány segédkezett profi vágó önkéntesünknek. Szombatra terveztük a bevásárlást, előtte még egy gyors üzleti tervet készítettünk a “főnökkel”, azaz kiszámoltuk, hogy miből mennyit kell venni és az mennyibe fog kerülni. 24 wimpire valót vettünk, a maradék pénzt pedig üdítőre és nasikra költöttük. A vasárnapi záró alkalmon négyen jöttek fel a korai, nyolcas kezdésre, velük előkészítettünk mindent, mindenki kapott egy munkafeladatot, és nagyon izgatottan vártuk a vendégeket. Mint kiderült, alulterveztük a wimpik népszerűségét, így ezen a standon fogyott el először az étel, valószínűleg emiatt is lett utolsó a csapat, bár nagyon szoros versenyben. Ez kicsit lelombozta a Hadművelet tagjait, mert az exit poll alapján győzelemre számítottak, de ettől függetlenül büszkék lehetnek magukra, mert egész héten nagyon jól dolgoztak, és a végső megvalósítás is profi volt.
A záróesemény nagyon jól sikerült, körülbelül 50-en tolongtunk a kultúrban és mindenki igyekezett minden standnál kóstolni, hiszen fejenként 7 Toldi Tallér szétosztásával befolyásolhattuk a végeredményt. 85, 89 és 107 szavazat érkezett a csapatokra, jól látszik, hogy mennyire szorosan alakult a verseny, amire egyébként pusztán a hangulat fokozása miatt volt szükség. Összességében elmondhatjuk, hogy a projekt elérte a célját, hiszen volt valami, ami 10-15 gyereknek egész héten a fejében volt, amire többször készültek, ahol együtt kellett dolgozniuk, ahol gondolniuk kellett a többiekre is, ahol „fel kellett lépniük”, ahol kapcsolatokat teremtettek más gyerekekkel, kicsikkel, nagyokkal, felnőttekkel. És mindezt jó hangulatban, finom ételek között. Szóval hát – mit tagadjuk -, mi is jól jártunk.
Tetszett a cikk? Oszd meg ismerőseiddel!