Rendhagyó idén a tábori beszámoló, mert a mindennapos helyzetjelentések helyett úgy döntöttünk, hogy inkább tematikusan, projektek és programok mentén fogunk beszámolni a táborban történt eseményekről. Ez az első tábor első ilyen blogja.

Majdnem pontosan két évvel ezelőtt ellátogatott hozzánk a Bogaras vagyok csapata. Azóta ők is növekedtek és a mi gyerekeink száma is megnőtt, így úgy döntöttünk, hogy jó lenne még egyszer meghívni őket összes házi kedvencünkkel együtt. Akkor is és most építettünk rájuk vagy megalapoztuk kicsit a foglalkozást saját kis természettudós projektünkkel. Ez a rovaros projekt nem volt mindenki számára nyitott, kiválasztottunk kilenc olyan gyereket, akikről tudjuk, hogy nagyon érdeklődőek ebben a témában és valószínűleg szívesen jönnének külön alkalomra is. Most egy rövid Bogaras vagyok kedvcsináló után azt is bemutatjuk, hogy mi történt ezen két alkalmon. 

Az első alkalomra rögtön a bogarazás napján került sor és témájában építettünk is arra. Így a foglalkozás első felében a rovarok életciklusával ismerkedtünk, ami nagy vonalakban azért megvolt a gyerekeknek, de még nem mélyült annyira, hogy a szitakötő, a légy, a katicabogár  és a pillangó életciklusának sorbaállításával unásig ismételtük volna. Sőt, nagyon is érdekes volt megnézni, hogy miből lesznek ezek a szépfurcsa állatok. Egy tippverseny során hernyók és kifejlett pillangók párosítása volt a feladat egy-két egyértelmű és nagyon szőrös hernyóval könnyítésként és néhány színes vagy csillagfejűvel nehezítésképpen. Mivel azt látjuk, hogy a gyerekek szeretik a videókat és rengeteg olyan dolog van, amit élőben nem tudunk megmutatni, ezért két videóval is készültünk. Az egyikben a méhek fejlődését követtük nyomon a lárva állapottól a kifejlett rovarig, a másikban David Attenborough Our planet sorozatából mutattunk meg egy nagyon izgalmas pillangófajt, a hangyaboglárkát. Utóbbi nagy kihívás volt a magyar szinkron hiánya miatt, de megugrottuk és a gyerekek is élvezték. Lezárásként két csapatra oszlottunk és a kártevő rovarokról, illetve a rovarok hasznosságáról olvastak a gyerekek, majd mindezt egy plakáton rögzítették. A rovarok vajon hogyan látnak? Melyik testrészükkel hallanak? Hallanak egyáltalán? A második alkalmon ezt kutattuk. Kezdésként egy táblázatba összegyűjtöttük az emberi érzékszerveket, aztán tudósaink megtippelték, mi lehet ezeknek a párja a rovaroknál. Ezután közeli fotókat vizsgáltunk meg hatlábú barátainkról, amiken szúnyog csápját, molylepke pödörnyelvét, légy összetett szemét és hasonlókat kellett egy-egy részletből felismerniük a gyerekeknek. A képek a táblázatunkból sem maradhattak ki, így ezen a ponton kiderült, mennyire voltak helytállóak a kezdeti feltételezéseink a rovarok érzékelésével kapcsolatban. Megfigyeléseink az egyszerű és az összetett szem, az emberek és a méhek látása közti különbségekre irányultak ezután, melyben több kép, egy videó és egy adatbázis is a segítségünkre sietett. Zárásként pedig egy méh, egy légy és egy szitakötő szárnyát tettük mikroszkóp alá, sőt még egy döglött büdösbogarat is megnéztünk. Ezzel búcsúztunk természettudósainktól ebben a táborban, bár az alkalom végén néhányan még maradtak, és kicsinosították a tegnapi plakátunkat, hogy az még tökéletesebben díszíthesse majd a tanodát.

Julcsi, Tami

  •