Vettünk egy nagy levegőt és belevágtunk. Nagyjából az egész munkánkat meghatározza, hogy nagyon nagy számban kerülnek be alulról a tanodába, szóval egyre több az apróság. Minden területen igyekszünk reagálni, így a társasjátékok világába is az eddigieknél szervezettebben próbáljuk őket bevezetni. Az első nyári tábor remek alkalom volt arra, hogy elkezdjük ezt a projektet. Mivel szeretnénk pontosan látni, milyen hatásunk van a gyerekekre, hogyan változnak szokásaik, képességeik a társasjátékozással kapcsolatban, illetve annak köszönhetően, felvettünk egy bemeneti mérést és elkezdtük naplózni a játékalkalmakat. Később még tervezünk néhány elemet kutatásunkba, de azok inkább a környezetükkel, hátterükkel foglalkoznak, nem érintik a folyamatot.

Az iskola-előkészítő foglalkozásokon tíz nagyobb területtel és ennek számtalan kisebb részterületének a fejlesztésével szoktunk foglalkozni a tanév során. Ebbe a projektünkbe ezekből igyekeztünk válogatni olyan szempont szerint, hogy mi az, amelyek indirekt fejlesztése több meglévő társasunkban is megjelenik, valamint a fejlődésük egy év után jól tetten érhető lehet. Három kiemelt területre esett így a választásunk: számfogalom és mennyiségek, memória és finommozgás. A számfogalom és mennyiségek alatt arra vagyunk kíváncsiak, hogy a számlálás, a mennyiségek felismerése, a mennyiségek összehasonlítása, esetleg a számok felismerése mennyit változik. A dobsz és lépsz vagy a gyűjtögetős játékok erre remek terepet kínálnak. Ráadásul a sokféle dobókocka és tematika ezt változatosan tudja nyújtani.

dav

Számtalan játék tartalmaz memória elemet, de önmagában egy társasjáték megtanulása és az egyes szabályokra való visszaemlékezés is fontos memóriafejlesztő lehet. A finommotorika eléggé adja magát, hiszen a kockával való dobás, a bábuval való lépés, a játéktáblán levő elemek nem feldöntése nagy kihívás tud lenni, de persze erre is vannak olyan játékaink, amik ennél sokkal nyilvánvalóbban a finommotorikára mennek rá, például a különböző építmények kis elemekből való felépítésével. A három fő terület mellett pedig még mások megfigyelését is célul tűztük ki, ugyanakkor ezekhez felmérést nem készítettünk és a naplózásban is csupán megjegyzésként kerülnek be. Ilyen terület a síkbeli tájékozódás, a döntéshozatal és tervezés, verbális kommunikáció, együttműködés, kudarctűrés, reakcióidő és gyorsaság, valamint az észlelés. Talán a legtöbb terület érthető, hogy miért került bele, hiszen egy jó társasjáték partihoz elengedhetetlen, hogy a résztvevők egymásra figyeljenek, olykor együtt dolgozzanak a cél elérése érdekében vagy kezeljék a vereséget és egy játékot ne csupán a saját eredménytelenségük vagy eredményük miatt kedveljenek vagy ne. Sok játéknál fontos, hogy mérlegeljünk, döntéseket hozzunk, tervezzünk, hogy a célhoz közelebb jussunk. Jó néhány játék kifejezetten a vizuális észlelésre vagy a reakcióidőre megy rá, így ha olyan játékkal játszunk adja magát, hogy a tapasztalatainkat leírjuk. A síkbeli tájékozódás fontossága és fejlődése ebben az életkorban különösen érdekes és gyorsan változik. A társasjátékok között sokféle tábla, sokféle játékelem, lépési lehetőség létezik és nagyon izgalmas lehet megfigyelni, hogy mennyire tudnak tájékozódni a gyerekek, illetve hogyan válnak egyre rutinosabbá ezeken a területeken. A verbális kommunikáció megfigyelésével pedig úgy gondoljuk, hogy a szókincsről, a szabályok megértéséről, a társasozás közbeni kommunikációról, nyelvhasználatról, valamint ezek változásáról is rengeteg információt kaphatunk.

Többször említettük a naplót. Minden társasjátékozásról gyerekenként naplót tölt ki a résztvevő önkéntes, pedagógus. Alapadatokat, megfigyeléseket, meghatározott szempontok mentén értékeléseket rögzít. A bemeneti és kimeneti mérés a konkrét változást mutatja majd meg, a napló pedig a folyamatról magáról mond majd valamit. Az első 32 naplóból például jól látszik, hogy messziről indulunk, sokaknál pedig kifejezetten nulláról. 18 ovissal játszottunk összesen, 5 különböző társasjáték került elő. Összesen hatszor szálltak ki a játékból, ami nagyon magas szám, ezen mindenképpen szeretnénk változtatni. Különösen azért nagy ez a szám, mert maximum 10-15 perces játékokról beszélünk. A szöveges értékelések elemzésével még nem foglalkoztunk, de két számszerűen rögzített megfigyelés eredménye jól megmutatja, hogy honnan is indulunk. Mind a szabálykövetést, mind a fókuszt egy hatfokú skálán értékeljük a játék után és mindkét esetben hármas, illetve kicsit az alatti átlagot kaptunk. Ez a szabálykövetésnél azt jelenti, hogy átlagosan az jellemzi a csapatot, hogy “a szabályokat megérti, de nem követi őket, nem ismeri fel a játékmenettel kapcsolatos jelentőségét.” A fókusznál a hármas szint leírása pedig így hangzik: “soron lévő játékosként már nagyobb elmélyülésre képes.” Persze mindkét területen akadtak négyes-ötös értékek, de jócskán kellett egyest is osztani. Mindenesetre izgalmas munka előtt állunk, alig várjuk a folytatást.

  •