Természetesen kézműveskedtünk is az első táborban. Nem csak azért volt különleges ez hét, mert a kézműves eszközökkel a VisFontis Egyesület támogatott minket, hanem azért is, mert idén először az Igazgyöngy Alapítvány rajztanárai is eljönnek a tanodatáborokba kézműves foglalkozásokat tartani. Első héten Zita hozott nekünk szuper dolgokat, először az ő beszámolóját olvashatjátok, aztán a hét többi alkotásáról is írtunk néhány mondatot.

Múlt héten Tanoda táboroztam Toldon. Kicsit izgultam, mert a gyerekekből csak a nagyokat ismerem, akik már talán el is ballagtak az általános iskolából. Jó néhány éve nem tanítok a biharkeresztesi tagintézményünkbe, így inkább  a vonásokból tudtam a gyerekeket beazonosítani. Persze, nem csak kicsik jöttek, voltak a nagyok is, velük nagyon jó volt beszélgetni a továbbtanulásról, a terveikről.  Kedden, szerdán és csütörtökön az ebéd utáni időszakban kapcsolódtam be a tábori életbe,  kézműves tevékenységeket vittem a gyerekeknek.

Kedden ügyességi játékot készítettünk. A játék alapja egy papírhenger volt. A gyerekek tetszés szerint színezhették, díszíthették a hengert filctollak segítségével békává, hallá, de volt aki pillangót készített. A feladat második részében kartonpapírból ki kellett rajzolni, majd kiszínezni és végül kivágni az állat „alkatrészeit”, a békák lábait, a halak úszóit és a pillangók szárnyait, melyeket tűzőgép segítségével erősítettünk a testhez. Utolsó lépésként – és talán ez ment a legnehezebben a gyerekeknek – egy fagolyót kellett felfűzniük madzagra, majd kétszer meggörcsölni. A görcsölés szinte mindannyiuknak feladta a leckét.  Ez a cérnán lógó fagolyó – melyet tűzőgéppel rögzítettünk a papírhengerhez – volt a kiszemelt zsákmány, melyet ügyes mozdulattal el kell kapnia a tátott szájú állatnak. 

Szerdán esőt varázsoltunk. A varázsbot alapja egy erősebb papírhenger volt. A hengert először díszítettük, filctoll segítségével. Az volt a kérésem, hogy a gyerekek írják rá, hogy Toldi Tanoda tábor és a készítés évét. Ezzel az volt a célom, ha később előveszik a játékot a gyerekek, felidézhessék a nyári élményt, másrészt jó alkalom, hogy gyakorolták kicsi az írást.  Ezután következett az igazán érdekes rész, szögeket kellett belekalapálni a hengerbe, jó sokat. Amikor készen voltak a szögeléssel, egy textilanyaggal lefedtük az egyik végét a botnak, és egy szalag segítségével – amit szegekkel megerősítettek a gyerekek – levégeltük a botot. Ekkor egy fél maréknyi rizst szórunk a hengerbe, majd a másik végét is lezártuk textillel, melyet szintén leszögeltünk. És ezután jött a varázslás! A szegeken megkoppanó rizsszemek gyönyörűen muzsikáltak…

Csütörtökre papírsárkányt terveztem. Az igazi meglepetés számomra akkor következett be, mikor megtudtam, hogy Bodóczy tanár úr velem tart csütörtökön és együtt fogunk sárkányozni. Szerintem a tanár úrnál többet élő ember nem tud a papírsákrányokról, így mikor megkérdezte, hogy milyen sárkányt gondoltam, meglehetősen zavarban voltam. Útközben átterveztük és a tanár úr vezetésével, én és az önkéntesek segítségével mesés sárkányok röpültek a magasba a foglalkozás végén. A sárkány alapja téglalap formájú pauszpapír volt, erre rajzoltak a gyerekek, majd festékkel kifestették rajzukat. Rövid száradás után bambuszpálcákat ragasztottunk a sárkányok hátoldalára. A gyerekek kreppapírból vágtak színes farkakat, melyeket szintén a hátoldalon ragasztó szalaggal rögzítettünk. A felfüggesztés kétpontos volt, ehhez erősítettük hozzá a gyerekek által feltekert eregető zsinórokat. Fantasztikus élmény volt a foglalkozás számomra is!

Örülök, hogy részese lehettem a tábornak!

A héten alkottuk még…

A tábor első kézművesén elengedtük a fantáziánkat és emberkéket gyártottunk. Amolyan igazi spatula figurákat, akiket impromptu életre is keltettünk bábjátékkal, melyhez a papírszínházunk fakeretét is bevetettük. Többféle technikát használtunk a bábok készítéséhez, így többféle báb született. Hajas, papír-ruhás, csillám-ruhás meg minimalista rajzolt, illetve mindezek keveréke. Lehetett filccel rajzolni, csillámos-mintás szalagot tekergetni a spatula köré, színes papírral ruhácskát, kalapot, masnit (mindenféle kiegészítőt) tervezni, vágni, hajtogatni és persze fonalat szabni a spatula végére, amiből a pompás hajkoronák lettek. Hogy kik készültek? Pókemberek és Hulk-ok, balerinák, sellők, csacska lányok és fiúk. 

A szerdán egy paracord emberke látogatott el hozzánk. Nem volt egyszerű feladat és lehet kicsit magasra is tettük a lécet, ugyanis a fonásba igazából csak 3-4 kitartóbb gyerek jött bele, a többieknek szinte minden lépésnél segíteni kellett az emberke elkészülését. Ezzel párhuzamosan ékszerkészítés folyt, szóval akit kevésbé vonzott a fonás, a gyöngyfűzésben, a karkötők és nyakláncok színének összeválogatásában kiélhette kreatív energiáit. Talán ez volt a kézműves foglalkozások leggyengébb eleme, de nem zárjuk ki, hogy máskor is fogunk foglalkozni a paracorddal, ezzel a nem könnyen kezelhető, de sok mindenre használható anyaggal. 

Festettetek már sóval? Mi csütörtökön kipróbáltuk a gyerekekkel, milyen. Nem kellett hozzá sok minden, csak egy fekete lap, egy ötlet a mintára, és már kezdődhetett is az alkotás. A folyékony ragasztóval megrajzolt formát jól megsóztuk, ez volt az alap, amit vízfestékkel lehetett kiszínezni. Remek szívek, halak, házak és névtáblák készültek ezzel a technikával, melyek száradás után egy kicsit háromdimenzióssá is váltak.

Vasárnap délelőtt a tanodatábort megszállták a baglyok. A baglyokat színes dekorgumikra rajzoltuk meg sablon alapján. A formákat a gyerekek kivágták, összeragasztották és szemeket ragasztottak neki. A ragasztásnál adódott kisebb probléma, mert gyorsabban szerették volna, ha összeragadtak volna az egyes részek. A foglalkozáson nagyon sok gyerek részt vett és mindenki fantáziája szerint nagyon kreatívan kombinálta a színeket, és készítette el saját baglyát. Volt olyan gyerek, aki egyszerre két baglyot is készített. 

Csenge, Julcsi, Tami, Zita, Zsuzsa

  •