Fonalak, festékek, forgók

Második táborról szóló bejegyzéseink sorát ezzel a kézműves bloggal zárjuk. Nézzük, mi mindent alkottunk múlt héten!

A gyerekeket az első kézműves foglalkozáson papírforgó készítésével pögettük fel. A színes papírcsíkok két végét felragasztottuk az előre átlyukasztott papír körökre, amit aztán felhúztunk egy hurkapálcára. A felső kört pisztoly ragasztóval rögzítettük, hogy csak az alja mozogjon. És már indulhatott is a pörgetés!

Szerdán fonalakból és spatulából készítettünk teknősöket. Három spatulát csillag alakban ragasztottunk össze, ez volt a teknősök feje és lába. Miután megszáradt a ragasztó, kezdődhetett a teknő szövése. Középről kifelé haladva kezdtük a fonást,  így a középső fa rész nem látszott ki. Ezután áttértünk egy másik fonási módszerre. A fonalat áttettük egy spatula fölött, körbe hurkoltuk, majd áthelyeztük a szomszédos spatula fölött és megint hurkoltunk, míg a teknő kész nem volt. Végül filctollal megrajzoltuk a teknősök arcát és lábát. Ezen a délelőttön főleg kisebb gyerekek jöttek kézműveskedni és kellett egy kis türelem, hogy elkészüljenek és ráálljon a kezükre a fonás. Ezért volt, aki közben feladta, de voltak akik végig kitartottak.

Csütörtökön szintén az állatoké volt a főszerep a kézműves asztalon. Dínót, szarvast, pumát, pillangót, macskát festettek a gyerekek, de nem akárhogyan! Vastagabb papírból kivágtuk az állatok körvonalát, ezt a gyerekek ráhelyezték egy fehér lapra. Ezután befestették a fehéren maradt részt, vigyázva, hogy nehogy elmozduljon a sablon. Tartottunk tőle, hogy a kisebbeknek ez túl nagy kihívás lesz, de nem volt igazunk: celluxszal rögzítettük a lapokat, és így ők is ügyesen vették az akadályt. A legnagyobb meglepetést egy ovis kislány okozta, aki több mint egy órán keresztül türelmesen festegette az állatokat. A délelőtt végére egy egész asztalt beterítettünk a szebbnél szebb alkotásokkal, amit a legtöbben haza is vittek magukkal.

Gyöngyfűzés és makramé fonás is készült a gyerekekkel. Szívesen vettek részt pénteken is a programom, mint általában, ha kézműves programról van szó. A kisebb eszközöket, szinte azonnal a földre szórták, de nem történt nagyobb baj. Voltak, akik az elején még nem tudtak fonni és makramézni, de a foglalkozás végére megtanulták ezeket a dolgokat. Meglepő módon a kisebb gyerekek fontak a kisebb gyöngyökkel, míg a nagyobbak inkább a nagyobb gyönöket használták, mert az apróbbakhoz nem volt türelmük. A foglalkozás végén pedig mindenki megtanult csomót kötni a kreációik végére, hogy ne vesszen kárba az erőfeszítésük. A tábor következő napjaiban is lehetett még gyerekeket gyöngysorokat viselve látni a programok során.

Melyik gyerek ne örülne egy menő babának? Pláne, amit kedve szerint készíthet el olyanra, amilyenre csak szeretné! Ebből kiindulva aranyos, különleges botbabák készültek péntek délután. Nem sok anyagra volt szükség az elkészítéshez: botok, fonalak, mozgószemek, egy piros filctoll és ragasztó. A botbaba teste két részből áll egy egyenes botból (karok) és egy csúzli botból (test, lábak). A ruhát és a hajat a színes fonalak adták, a szemeket ragasztottuk, szájat pedig mindenki rajzolt a babájára. Ez volt az alapkoncepció, de egyáltalán nem meglepő, hogy minden gyerek magától továbbgondolta az alkotást. Volt, aki csokornyakkendőt, cipőt készített. Készültek hosszúhajú és kar nélküli babák is. Voltak, akik nem érdeklődtek annyira a babakészítés iránt, aztán mégis belefogtak, hogy a kisebb testvérüknek ajándékba adhassák.

A szombat délelőtti kézművesen álomfogókat lehetett készíteni. Nagyon hamar, nagyon sok gyerek vette körbe az asztalt: volt aki már ismerte a csodatárgyat és volt, aki nem, volt, aki kételkedett a varázserejében, de volt olyan is, aki a visszatérő rossz álmairól kezdett mesélni, mondván, hogy milyen jó lesz megszabadulni tőlük. Az álomfogónak nagyon komplex a gyártási folyamata és igencsak időigényes, egy ténylegesen működő álom-háló fonása pedig egyáltalán nem könnyű feladat. Papírtányért használtunk alapnak, melyet gondosan kiszíneztünk, majd ezt lyukasztottuk ki és fontuk be, de nem akárhogyan, színes fagyöngyöcskékkel szórtuk meg a hálót (a fonalra gyöngyöket fűztünk). Kötöttünk rá akasztót is, és nem feledkeztünk meg a három fityegő levélről, tollról sem – ezeket egyenként, színes papírból vágtuk ki. Mondani sem kell, hogy tökéletes, egyedi, személyes álomvilágra szabott álomfogók készültek!

Ági, Bori, Csenge, Dorka, Virág, Zsuzsa

Tetszett a cikk? Oszd meg ismerőseiddel!