Itt a blogban még nem is örömködtünk, hogy újra személyes foglalkozásokat tarthatunk. Először csak az ovisokkal és alsósokkal, de most már mindenkivel találkozunk rendszeresen. Persze a járvány nem múlt el, továbbra is maszkban nézzük egymást, ha pedig az idő engedi, akkor az udvaron tanulunk. De azért ez már majdnem olyan igazi.

Év végén fontos lesz majd alaposabban megnézni, hogy kivel meddig jutottunk, de annyi már most is látszik, hogy sokakkal nem elég messzire. Az iskola utáni két hétben, amikor még nem kezdődnek a nyári táboraink – ott már nagyobb önfeledtség és maszknélküliség lehet? -, azt tervezzük, hogy célzottan olyan területekkel foglalkozunk az iskola-előkészítősökkel és alsósokkal, amiket online nem tudtunk megfelelően támogatni, így lemaradásokat érzékelünk. Persze két hét alatt nem fogjuk megváltani a világot, viszont elég jó képünk lesz arról, hogy nagy nyári szabadságba miket kellene becsempészni, hogy a következő év ne kezdődjön páraknak túlságosan nagy kihívásokkal.

Miközben az online lét főleg nehézségeket és alkukat hozott, rákényszerített minket olyasmikre is, amikből úgy érezzük, hogy pozitívan jövünk ki. Sosem volt még ekkora hatásunk az otthoni tanulási környezet alakulására és ebből sok mindent meg szeretnénk tartani. A következő hetekben az otthoni mesélésbe szeretnénk új elemeket beépíteni. Vannak olyan családok, ahol már majdnem hét hónapja zajlik a projekt, nekik néhány extrával készülünk. A szülői klubokon kapott ajándékkönyvekhez például egy matricagyűjtőt viszünk, ebbe minden otthoni mesélés után ragaszthatnak egy matricát a gyerekek. Ez az eszköz most nem az önkénteseinkhez és az online olvasáshoz, hanem a kézzel fogható könyvhöz és a szülő vagy nagyobb tesó által olvasott meséhez kapcsolódik. Kíváncsiak vagyunk, hogy tetszik-e és működik-e majd az ötlet, lesz-e sok mesélés otthon, előkerül-e ugyanaz a könyv többször is.

És igen, a szülői klub is csupa pozitív meglepetés. Ilyen-olyan okok miatt még nem tértünk vissza a normális kerékvágásba, tehát nem a tanodába jönnek fel a szülők, hanem a tanoda eszközein, otthonról jelentkeznek be. Egy éve volt már ilyesmire kísérlet, de nem nagyon működött. Az elmúlt időszak rengeteg online eseménye azonban számos rutint beépített a családoknál és nálunk is. Az elmúlt két hétben valóban minőségi felolvasásokat és beszélgetéseket tudtunk szervezni gyerekeknek és szülőknek olyan remek szerzőkkel mint Berg Judit, Harcos Bálint és Vadadi Adrienn, úgy, hogy mindenki otthon maradhatott, ami a létszámra is pozitív hatással volt. És minden alkalom után a családok kapnak is egy-egy példányt a felolvasott műből. Tavaly óta már nyolc kortárs mesekönyvhöz juthattak így hozzá – és hátra van még öt alkalom -, és bizony olvasgatják is őket a visszajelzések alapján.

Szóval nem szeretnénk mindent kidobni abból, amit az elmúlt év hozott magával, van ami már a következő tanév szervezésében is változást generált, de összességében jól esik a visszatérés, még ha meglepően fárasztó is újra a terepen.

  •