Évkezdés az ovisokkal

Az Ovis Klub tanodánk egyik legújabb programeleme, a kis-és középső csoportos óvodásokkal 2020 januárja óta dolgozunk rendszeresen. Az utóbbi évben a Kárpátok Alapítvány A Korai Évek Fontosak programja biztosítja ezeknek a foglalkozásoknak a hátterét. Idén szeptembertől már heti két alkalommal foglalkozunk ezzel a korosztállyal, és ebben az új struktúrában a mozgás és beszéd mellett egy új fókusszal, a matematikai kompetencia megalapozásával bővül az ovisok fejlesztése. Bár tavaly év végén és nyáron vegyesen hoztuk el a két korosztályt, most újra külön csoportokban dolgozunk velük. Ezt azért is tartjuk indokoltnak, mert ilyenkor szeptemberben még nagy különbségek vannak a két korosztály között: a középsősök már egy éve járnak hozzánk, megszokták a kereteket és a játékos feladatokat, a kisebbek viszont még csak most ismerkednek a tanoda világával. Sajnos a sok betegség miatt az első két hétben nem tudtunk mindenkit elhozni, de akik jöttek, azok egytől egyig nagy izgalommal vágtak bele az új tanévbe!

Alább egy kicsit bővebben is írunk arról, hogy hogyan zajlottak az első foglalkozások a három területen.

Beszéd

A nyelv-és beszédfejlesztő foglalkozásokra kéthetente kedden járnak a kis-és középső csoportosok is.

A nagyobbak közül betegség miatt csak egy lány tudott eljönni, így ennek megfelelően egy kicsit átalakítottuk a tervet. A nyári foglalkozások egyik legnagyobb tanulsága az volt, hogy a gyerekek könnyebben bevonódnak akkor, ha a foglalkozás elején egy rövid kerettörténettel indítunk, amiben ők szereplőként vannak jelen. Az éneklés, mondókázás és babzsákozás után ez alkalommal egy nyuszióvodába csöppentünk, és itt kellett szókincset és auditív figyelmet fejlesztő feladatokat megoldaniuk. A foglalkozás végén még egy rövid meseolvasásra is maradt idő, ami egyénileg sokkal jobban szokott működni, mint a kiscsoportos alkalmakon.

A kiscsoportosokkal szintén énekléssel és babzsák dobálással kísért mondókázással kezdtünk, utána a babzsákot megtartva a testrészeinkkel ismerkedtünk. Ezt egy állathang-utánzós feladat követte, amibe ez alkalommal különösen beleélték magukat a gyerekek. Mivel úgy láttuk, hogy ennél a korosztálynál egyelőre ennél több kötött feladat nem fér bele, a foglalkozást építős játékkal zártuk, de közben egy kicsit indirektebb módon itt is megtartottuk az eredeti fókuszt, a beszédfejlesztést.

Mozgás

Ha eljön a csütörtök, akkor a gyerekek mozgás foglalkozásra jönnek. Egyik héten a kiscsoportosok, másik héten a középsősök. Az első két alkalommal elég foghíjas csapatok érkeztek, szóval a kiscsoportos foglalkozások egyénik lettek mindkétszer. A nagyobb kislánnyal a fókuszban egy, két, három gumi volt. Ezen kellett átlépni, átugrani, átmászni vagy alatta mászni, kúszni, de labdát is dobáltunk, gurítottunk a gumik alatt és felett. A keret nála a szokásos volt, mondókázással kezdtünk és pihenéssel fejeztük be a foglalkozást.

A kisebb fiúval kevésbé szerveztük szorosra a napirendet. Főleg babzsákot használtunk: azt szállítottuk különböző testrészeinken, dobtuk, rohangáltunk rajtuk. Az alkalmat itt autópálya építéssel, de még inkább kocsizással zártuk.

Egyelőre még nem ideális a környezetünk a mozgásfoglalkozáshoz, sok a zavaró inger, kevés a hely, de reméljük, hogy néhány héten belül átköltözünk az új tanodába, ahol az egyik szobát kifejezetten e célhoz tervezzük berendezni.

Matek

Az ovisoknál a legújabb fókusz, amivel elkezdtünk foglalkozni a tanodában a matematika megalapozása. Úgy gondoljuk, hogy ez a terület sem elhanyagolható, hiszen ha már foglalkozunk ezzel is kisebb korban, a sulira való felkészülés is könnyebben fog menni. Ezekre a foglalkozásokra kéthetente keddenként hozzuk el a gyerekeket az oviból.

A kis és középső csoportosoknál ez a terület még nekünk is nagyon új, kicsit nekünk is bele kell még szoknunk, hogy mi az amit el lehet várni és még mi az amit nem a 3-4 éves korosztálytól. Első körben egy kis játékos felméréssel kezdjük az évet, hogy megtudjuk melyik gyerek milyen szinten áll a matematika terén. Hasonlóan a beszédes és a mozgásos foglalkozásokhoz ezekre alkalmakra is egy kis rituálét próbálunk kapcsolni. Ráhangolódásként közösen mondókázunk, persze olyan mondókát választottunk, amiben a számok is feltűnnek. A foglalkozást alsó-felső és középső pacsival zárjuk. Az első alkalmon felmértük, hogy a gyerekek meddig tudnak elszámolni. Ezt követően 3-as számkörben néztük meg, hogy tudnak vizuálisan, hallás és tapintás után leszámlálni, kirakosgatni és a vizuális csatornát kikapcsolva kitapintani egy, kettő vagy három dekorkavicsot. Azt is felmértük, hogy tapsolás útján hogyan megy a leszámlálás, vagy megadott instrukciók alapján tudnak-e egyet, kettőt vagy hármat visszatapsolni. Végül a megszámlálhatatlan mennyiségek összehasonlításával foglalkoztunk egy kicsit. Ennél a feladatnál mákot és búzadarát öntögettünk átlátszó poharakba, ami a gyerekeket nagyon lekötötte. Közben felmértük mennyire ismerik a sok, kevés, több, kevesebb, legtöbb, legkevesebb és semmi fogalmát.

Az első foglalkozáson a kiscsoportosok teljes létszámban jelen voltak, a középsősök közül pedig csak egy gyerek hiányzott. Azt a következtetést kellett levonnunk, hogy már a kiscsoportosok között is elég nagyok a különbségek számfogalom terén. Érzékeltük azt, is hogy velük ezek a kötöttebb keretek még nincsenek annyira kialakulva, az új környezet a tanodában lévő eszközök még eléggé elterelik a figyelmüket. A középsősök picivel ügyesebbek voltak, ők már jobban hozzá vannak szokva a tanoda környezetéhez, jobban lehetett irányítani a figyelmüket. A matematikai alapokban még nekik is van hova fejlődni, de ha folyamatosan fognak találkozni a matematikát megalapozó területekkel, egyre biztosabbak és ügyesebbek lesznek benne.

A kiscsoportosokkal való munka segít nekünk abban, hogy a rugalmasabb keretekben is meglássuk a fejlesztési lehetőségeket. Azt tapasztaljuk, hogy a kevésbé kötött feladathelyzetekben a gyerekek is felszabadultabbak, szívesebben kérdeznek és válaszolnak kérdésekre és a játékos feladatokra is nyitottabbak. Nekünk pedig náluk különösen figyelnünk kell arra, amire már sok-sok éve ráébredtünk, hogy a fejlesztés nem a foglalkozás elején kezdődik és nem ér véget a lezárásakor: ennél sokkal tágabban kell értelmeznünk. És bár fontos, hogy idővel megszokják a feladathelyzeteket, vannak gyerekek akik még nagyon távol vannak ettől.

Ezt figyelembe véve talán nem kell kudarcként megélnünk azt, ha egyes alkalmakon pedagógiai szempontból hasznosabbnak ítéljük a gyerek hazakísérése közben lefolytatott beszélgetést a korábban megtartott foglalkozásnál.

Csenge, Dorka, Julcsi