Nyár van, tűz ránk a délutáni nap. Beborul az ég, pedig idáig jó időt mondtak. Reggel még egész kellemes az idő. Egy-két szülő érkezik a gyerekeivel. Mindenki azért jött, hogy a korábban kitalált és megbeszélt szülői klubhoz előkészítse a terepet, bizony, a gyerekek is. Van, aki kézműves sablonokat gyárt, mások számokat írnak vagy akadálypályát raknak össze, vízibombát töltenek, előveszik a recepthez való alapanyagokat. Idővel más szülők és gyerekek is jönnek, néhányukért elmegyünk, vannak, akik meglepnek minket és persze olyanok is, akik most nem tudnak jönni. Aztán elkezdjük.

Így indultak a szülői klubjaink most nyáron, amiket anyukák és apukák találtak ki, szerveztek meg és ők is vezényelték le önkénteseink és tanodapedagógusaink segítségével. Három ilyen alkalmat tartottunk eddig, mindegyiket gyerekekkel együtt, gyerekeknek, ez nem is volt senkinél kérdés. Kézműveskedtünk, versenyeztünk, főztünk, már ismert és bevált, de nagyon egyedi ötleteket is kipróbáltunk. Közben pedig közös élményeket gyűjtöttünk, és néha egészen új felfedezéseket tettünk. Például egy másodikos kisfiú, aki a sorverseny után büszkén kérdezgette mindenkitől: Te tudtad? Mit? Hát hogy anyu így tud ugrókötelezni!

Gyümölcsfüzér fagyival
Az első ilyen szülős programunkon 1. osztálytól 4. osztályig voltak a gyerekek és a szülők. A programunk menete az volt hogy kézműveskedtünk, készítetünk családonként egy szál gyümölcsfüzért. Második része a programunknak az volt, hogy készítetünk gyümölcsös fagyikelyhet. Egy szép délutánt töltöttünk el közösen.

Tetszett minden, a kézműves is nagyon jó volt, és jól éreztük magunkat, szuperül sikerült a délután és a végén jól esett egy kis hűsítő gyümölcsfagyi.

Vizes versenyek
A második alkalmon versenyezni kellett, szülők a gyerekek ellen, hogy ki tölti meg hamarabb a piklit, a szülők vagy a gyerekek. Voltak akadályok közben, ugrálókötél, hullahopp és a bójákat körbe kellett szaladgálni. A szülők nyertek 3 liter 200 milliliterrel, a gyerekek 2 liter 600 millilitert teljesítettek.

Ezután vízilufis számháborút játszottunk úgy, hogy számokat kellett kitalálni és az ellenfél lufiját kellett kipukkantani. Két kört játszottunk, a második körben tudtuk elérni a számháború lényegét, mert az elsőnél nem sikerült. Akkor mindenki letakarhatta a számot a kezével, és inkább egy gyorsasági verseny volt, senki nem kiabált számokat. Utána nehezebbé tettük a játékot, voltak védők és voltak olyanok is, akik kiabálták a számokat. Az óvodásoknak számok helyett jeleket csináltunk, hogy ők is tudjanak játszani.

Aki kiesett, az bejött gyümölcstálat készíteni, amiben részt vettek a szülők és gyerekek is. A gyümölcstál banánból, almából és barackból készült. Mindenki nagyon jól érezte magát, élvezték a versenyeket is, a végén jól esett egy kicsit megpihenni és a gyümölcstálat elfogyasztani.

Kókuszrúd és alagút
A harmadik alkalmon elsőnek kint játszottunk, utána bementünk és ott csináltuk meg a kókuszrudat, utána megint kimentünk játszani. Bent a kókuszrúdban a gyerekek is segítettek, szerették csinálni és jól érezték magukat.

Kint úgy kezdődött, hogy volt egy híd, aztán alagút, bója, korong, amire lépni kellet. Utána medence, amiben voltak színes labdák, és a gyerekek beleléptek egy kis edény vízbe. A végén célbadobás is volt, hogy ki talál bele a vizes tálba.

Szuper nap volt, jól éreztük magunkat, tetszett a gyerekeknek a játék, de örültünk volna ha többen leszünk.

Barbi, Gizi, Niki, Tami, Zsiga, Zsuzsi