Átalakuló iskolaelőkészítő

Az iskolaelőkészítő foglalkozásoknak évek óta van egy jól működő rendszere. Év elején felmérjük az iskolába készülőket, célokat tűzünk ki, majd önkéntesek és tanodapedagógusok egyénre szabott terveket készítenek a gyerekeknek hétről-hétre. A célokon módosítunk, kibővítjük, újragondoljuk, ha kell. A foglalkozások egy közös mondókázással kezdődnek, majd ki-ki megy a maga tanulópárjával az egyéni feladatokhoz. 

Idén mégis egy kicsit úgy éreztük, hogy módosítani szeretnénk a kereteken és a foglalkozás menetén. Nem volt indokolt, de talán a saját magunk (szakmai gondolkodásunk, kreativitásunk) felrázása miatt egy kicsit mégis szükségünk van rá.

Első változás: A téma

Korábban is rendszeresen történt, hogy a foglalkozást egy-egy eszköz köré (pl. pop it, babzsák) vagy egy-egy aktualitás köré (pl. karácsony, évszakok, Víz világnapja) építettük fel. Az adott keret, már ha volt, a gyerek foglalkozásterv készítőjétől függött, nem volt egységes, nem volt semmilyen feltételhez szabva, azon túl, hogy a céloknak megfeleljen. Most viszont, csak úgy, mint egy óvodában, minden hétre, hónapra kitaláltunk egy-egy témát. Szeptember még a felméréseké volt, de október témája az eléggé kézenfekvő ősz lett és novemberben már el is kezdtünk saját magunkkal foglalkozni (külső tulajdonságaink, családunk, érzelmeink stb).

Második változás: A keret

A közös mondókás kezdést kiegészítettük Mozgáskotta feladatokkal, melyek kapcsolódnak a hónap, hét témájához. Így a közös rész hosszabb idő lett és 3-4 egyénre szabott feladatra marad idő a foglalkozás hátralévő részében. És persze egy kis szabad játékra a végén. 

Harmadik változás: A készítő

A tervkészítést idén csak tanodapedagógusok vállalják. Minden hónapban másikunk készíti el a közös részt, illetve a gyerekek egyéni feladatait. Ehhez segítségül összeraktunk egy táblázatot, melyben lehet követni, hogy ki hol igényli a differenciálást, kinél mi a fókusz.

A próba – Ősz

Az első hónap az október volt, amikor kipróbálhattuk az új formát a frissen felmért nagycsoportosokkal. A mozgáskottát úgy állítottuk össze, hogy kapcsolódjon kicsit az őszhöz is, piros és sárga babzsákokat és lapokat használtunk hangulatteremtéshez, kellett páros lábbal ugrani, mászni, váltott lábbal lépni, célozni és szaladni. A hónap végére összeállt egy négy részből álló feladatsor, amit nagyon profin csináltak meg a gyerekek. 

A mondókázásnál diókról, gombákról és almákról regéltünk, utána tököt vizsgáltunk, tökmagot kóstoltunk, rejtélyes képeket világítottunk át zseblámpával, de olyan is volt, hogy őszi kincsvadászatra indultunk a kertbe. Mivel szuper udvarunk van, ezért többféle gyümölcsöt is találtunk, sőt meg is vizsgáltuk és kóstoltuk őket.

Ezt a hosszabb-rövidebb közös tevékenységet követték az egyéni feladatok, ahol továbbra is középpontban volt az ősz. A feladatokat szükséglet szerint válogattuk össze, volt, akivel sokat számoltunk vagy egyéb matematikai gondolkodást alapozó területen dolgoztunk, volt, akivel mintautánzás, tájékozódás volt terítéken, de szinte mindenkinél sor került minden alkalommal az ujjizmok erősítésére, finommotorika fejlesztésére. 

A próbahónap lejárta után kicsit átgondoltuk a dolgokat. Úgy látjuk, hogy elég sok munka van egy-egy hét megtervezésében, viszont kereknek tűnnek az alkalmak és minőségi foglalkozásokat tudunk tartani. Szóval megéri és reméljük a következő hónapokban is sikeresnek fogjuk ítélni ezt a kis változtatást.

Tetszett a cikk? Oszd meg ismerőseiddel!