Ovisok nyáron
Elindult a nyár, elindultak a tanoda táborok, amikről majd mesélünk is egy-egy blogban. Először az ovisainkról olvashattok.
Az első ovis klubot rögtön a tábor elején, hétfőn tartottuk. Az ernyőzés évközben a kicsiknél már rutinná vált, így ezzel az ismerős elemmel indítottunk, gombáztunk, helyet cseréltünk, sétáltunk, sétáltunk és csip, csip, csókáztunk is alatta. Aztán kettéváltunk. A csapat egyik fele először az erdőben bandázott, eleinte csak a talpukkal, majd minden érzékszervüket bevonva sétálgattak és vizsgálgatták a mezítlábas parkunkat. Majd az erdő más részeit is, ebben a Pakkli – Keresgélő kártyái, a számlálásban, sorbarendezésben és csoportosításban pedig mi irányítottuk őket.
A másik állomáson Eric Carle A telhetetlen hernyócska c. meséjével foglalkoztunk. Már mesehallgatás közben kiderült, mindenki tudja, mi lesz a telihasú hernyóból, így marokecsettel és ügyes félbehajtással mi is gyönyörű pillangókat festettünk. A végére még az asztalunk is szép színes lett!
A következő alkalomra jó sokat kellett várni szegény ovisainknak, de utána rögtön jött három foglalkozás is zsinórban. Csütörtökön vizezős napot tartottunk. Az előző napi eső már felszáradt, a nap is melegen sütött, szóval kapóra jött egy kis pacsálás. Itt is az ernyő volt az első állomás, majd az ernyő alól kimentett dolgokkal azt próbáltuk ki egy nagy lavórban, hogy elsüllyednek-e vagy a víz felszínén maradnak. Néhány feladatból álló vizes sorverseny (lego halászat, pohárból pohárba töltögetés és szivaccsal vízhordás), színes vízkeverés és egy kis vízzel festés után pedig már indultunk is haza.
Pénteken a görögdinnye került a középpontba. Ugyanis valaki az ernyőnk alá rejtett egyet. Nahát. Végig is gurígattuk az ernyő alatt, megnéztük a színét, az erősebbek meg is emelték. Ezután két csoportban nagymozgásos (és persze dinnyés), illetve finommotorikás (és ugye dinnyés) feladatok következtek.
Az alkalom végén persze magát az ernyő alá rejtett dinnyét is felszeleteltük és megettük.
A hét utolsó ovis foglalkozásának bábozást és a meséhez kapcsolódó játékot, valamint egy egyszerű kézműves tevékenységet terveztünk. A kiválasztott mese a Legcsinosabb óriás című Julia Donaldson – Axel Scheffler történet volt, amit síkbábok segítségével játszottunk el a gyerekeknek. A gyerekek figyelemmel hallgatták és néhányan időnként aktívan részt is vettek az előadás során – „Nem is csinoooos!”. Ez egy jó visszajelzés volt számunkra, hogy sikerült a figyelmüket teljesen a mesére irányítani és megérkeztek ők is a mese világába.
A bábozás után mindenki gyártott magának egy saját, különleges koronát. Mintarajzolással, vágással, díszítéssel készítették el a fejdíszeket, több-kevesebb segítséggel. Az alkotás után egy mozgásos akadálypályával néztek szembe, amit ráadásul gólyalábon, óriássá változva kellett teljesíteniük. Végül kréták és természeti kincsek segítségével öltöztették fel Gyurit, az óriást. A toldi óriás Gyurinak dinnyéje és pókembere is volt!
Ági, Julcsi, Petra, Tami
