Projekthét madarakkal és fákkal
Május 10-én és környékén kiemelt figyelmet szentelünk a madaraknak és fáknak. Ilyenkor már a madaraktól hangos a kert, az erdőben cseng a madárszó, csettegnek, rikoltoznak, flótáznak, vijjognak, sipítanak, trilláznak, csiripelnek, énekelnek, dalolnak a madarak. Így üzennek egymásnak és nekünk. Valamit bizonyosan kifejeznek, máskülönben mi értelme volna a rengeteg és változatos hangnak-hangsornak, amit a madárvilágban hallhatunk.
Az ember ősidők óta foglalkozik a madarakkal és a fákkal. Számunkra ma is sok titkot és kincset őriznek. A madarak nyelvezete egyáltalán nem egyszerű, mégis “szóba állnak” velünk. Figyelnek minket, jeleznek néha hanggal, néha testbeszéddel. Sokat mond a testtartásuk, ahogy odébb szökkennek, ahogy leeresztik szárnyukat vagy a farkukat bicegtetik. Üzennek a röptükkel, a szépségükkel, az elevenségükkel, az életkedvükkel.
És mi is figyelgetjük őket tavaly augusztus óta. Itatjuk, etetjük őket, amikor kell és a tavasz beköszöntével a kertbe kihelyezett mesterséges odúkba is beköltöztek végre. Ahogy írtuk egy korábbi blogunkba, eljött azaz idő is, hogy ne csak kívülről és fotókon, de belekukkantva is megnézhessük a kertben cseperedő fiókákat. Ki bátran, ki óvatosan, ki hosszan elnézegetve, ki gyorsan, de mindenki leellenőrizte, hogy mi a helyzet odabent.
Az egész évet átfogó madaras projekt kísérő elemeként kezdtük el vezetni madár- és famegfigyelő naplónkat is. Ez a hét is csak megerősíteni tudja azt, hogy érdemes jegyzeteket készíteni megfigyeléseinkről. Ezek alapján könnyebben tudjuk beazonosítani a fajt. Bármikor vissza tudjuk idézni, hogy az adott madarat hol és milyen körülmények között láttuk. Nem utolsó sorban naplónk segítségével meg tudjuk osztani megfigyeléseinket másokkal.
Terepnaplónk az adott madárról és fáról készített rajzokkal, vázlatokkal, termés, levél és kéregnyomat mintákkal vált teljessé. Számunkra ezek szintén az emlékezést könnyítik meg.
Titkon reméljük, hogy a tanodába járó érdeklődő “természetbarátok kézikönyve” lesz, és évről évre kerül bele fontos helyi sajátosságokat tartalmazó feljegyzés, megfigyelés, valamint kiegészül újabb megfigyelési szempontokkal is, hogy minél átfogóbban ismerjük meg udvarunk kedvenceit.
Diófánk árnyékában felemelő érzés volt szabad szemmel és távcsővel figyelni, követni tollas barátainkat ahogy be-és kirepülnek az odúból. Közelségünk az odúban lévő fészekben melegedő fiókák elcsendesedését hozta, ennek hatására mi is csöndesebben, volt, hogy lélegzetünket visszatartva vártuk, hogy cinege mama visszatérjen az odúba a legfinomabb falattal a csőrében. A madármegfigyelésnek kulcsfontosságú része, hogy mi alkalmazkodjunk az adott madár viselkedéséhez, kerüljük el a megzavarását, hogy ne érezze fenyegetőnek közelségünket.
A madarak és fák inspiráló hatásuk szárnyaló képzeletünket is beindították. Egy kicsit mi is madárrá váltunk. Folyamatban van tanodánk fájának elkészítése sok-sok madárral benépesítve. Rajzolunk, festünk, együtt alkotunk, nemcsak ezen a héten, hanem utána is, hiszen olyan ez, mint a madarak röpte és a fák évről-évre való megújulása az évszakok változásával, folytonos.
Anna, Julcsi
