Újdonságok

Ebbe a hétbe most nagyon sok minden belefért. Az egész úgy kezdődött, hogy a hét eleji online tanulások közül mindegyik megvalósult. Aztán az történt, hogy csütörtökön mindenki a korábbi busszal érkezett haza a suliból, így már útközben megbeszélhettük, hogy ki mikor szeretne a tanodába jönni. Ehhez jött még az a plusz, hogy hosszúhétvége van, szóval már az elején látszott, hogy több időt tölthetnek most nálunk a gyerekek, mint általában – persze csak, ha akarnak. Akartak. A héten így nagyon sok gyerek fordult meg nálunk, többen nem is egyszer.

Szeretjük ha pörgés van, ha folyton váltják egymást a gyerekek, ha csak annyi szünet van két tanulást közt, amíg esetleg elmegyünk valakiért. Emellett az is fontos nekünk, hogy néha legyen időnk egy-egy hosszabb alkalomra, amikor nem kell sietni, hanem elmélyülhetünk a feladatokban, problémákban, vagy amikor sok tantárgyat és témát érinthetünk. Szerencsére ezen a héten mindkét dinamika megjelent: a lent töltött idő alatt szinte végig maximális létszámmal pöröghettünk, miközben sok foglalkozás 1-1,5 óránál is tovább tartott.

A héten volt a TanodaPlatform szövegértéses szakmai műhelye, ahol Eszter sikerrel képviselt minket, de mi is gazdagodtunk bőven. A szegedi Motivációval régóta tanulunk egymástól, így nem volt meglepő, hogy Balázs Ákostól olyan ötleteket kaptunk, amelyeket már másnap használtunk is a tanodában.

Igazából nagyon kevés időt tudunk a gyerekekkel tölteni, sokszor nem tudnak megvalósulni a tervek, öletek, mert mindenkinek biztosítani szeretnénk a részvételt, ha már örömmel jön hozzánk. Az ilyen lazább, hosszúhétvégés alkalom tehát igazi kincs. Szerdán meghallgattuk, hogy Tiszaszigeten milyen ötletek, tervek vannak képregénykészítésre, milyen tapasztalataik vannak képregényolvasás terén, csütörtökön pedig el is kezdtük kipróbálni az ötleteket. Például olvastunk. Úgy gondoljuk, hogy a szöveg kiemelten fontos a szövegértés fejlesztése kapcsán: érdekes legyen, motiváló, a gyerek akarja elolvasni. Ez nem mindig egyszerű, de a képregény jó irány lehet, arról nem is beszélve, hogy a HálóZsák igen szép gyűjteménnyel büszkélkedhet, a gyerek könnyen megtalálhatja azt, ami érdekli. Nekünk sokat kell fejlődnünk, hogy képbe kerüljünk, hogy megfelelő nehézségű szövegek felé orientálhassuk őket, mert elsőre azért beleszaladtunk egy-egy nehezebb darabba. Emellett a képregénykészítésbe is belekóstoltunk, egy egyszerű, jól használható, ingyenes online programmal.

A tavaszi tábor élményeinek feldolgozásához használtuk a 3-4 kockás képregényeket. Az LMS bevezetésének céljával megélt kalózkalandok elmesélését kértük és két mű el is készült.

Persze nem mindenkinek volt hozzá kedve, de ez így normális. Néhányan viszont ilyen és ehhez hasonló programokon keresztül fejleszthetik a jövőben a digitális kompetencia néhány területét, de sokat tanulhatnak a történetek, szövegek tömörítéséről, a lényegkiemelésről is. Többek között például arra szeretnénk a jövőben használni ezt a kis képregényszerkesztőt, hogy szövegértéses feladatlapok kreatív feladataként az olvasott mesét, történetet itt jelenítsék meg. Aztán persze, ha igény van rá akkor továbblépünk komolyabb szerkesztők felé is, ezekhez is kaptunk ötleteket Ákostól.

Na, de ha már volt időnk, a matekos eszköztárunkat is új elemekkel bővítettük. Egy ideje már használjuk a százas számtáblát az online feladatlapokban, most viszont elkészítettük és kipróbáltuk egy offline verzióját is, ahol játék közben elevenedhet meg előttünk a százas számkör, aminek a rakosgatás közben szinte észrevétlenül néhány sajátosságát is felfedezhetjük. Ebben az elmélyült munkában még az sem jelenthet akadályt, ha néhány szám rejtve marad előttünk – például azért, mert egy kígyó kitakarja.

A törtek bevezetéséhez egy egyszerű eszközt kezdtünk el használni: egybevágó körlapokat a sugaraik mentén különféle részekre vágtunk – persze nem akármilyenekre: az osztogatás végére kettedeket, harmadokat stb. kaptunk. Fontos elem ennél a szerkezetnél is a manipuláció, az, hogy az összeállítás és összehasonlítás alapját a megfogható, forgatható, rakosgatható körcikkek adják, nem rögtön valamilyen elvont szám. Sőt ezzel az eszközzel már az elejétől nagyon természetesen adódik néhány olyan kérdéskör is, ami a számok nyelvén valamivel bonyolultabb lenne. Az összeadást például a körcikkek egymáshoz illesztése jelentheti, így anélkül, hogy a közös nevezőre hozás mechanizmusát tanulnánk meg először, az elemek ide-oda pakolgatása kapcsán éppen ennek az igénye merülhet fel – persze csak akkor, ha ennek már itt van az ideje.

Régóta hadilábon állunk a természettudományos tárgyakkal, alkalomszerűen sokszor találkozunk velük a tanulásokban egy-egy házi feladat vagy dolgozat apropóján, de fontosnak tartjuk, hogy strukturáltabban foglalkozzunk vele.  A tavaszi szünetben eljött az ideje, hogy ebbe is belevágjunk: mindenféle érdekes kísérlettel készültünk, arra számítva, hogy egy-két gyereket majd sikerül megmozgatni. A résztvevők száma és az érdeklődés felülmúlta a várakozásainkat, ami megerősített minket abban, hogy a tanodában is folytassuk a kísérleteket, megfigyeléseket. Szeretnénk, ha ezeket a tárgyakat nem mumusnak tekintenék, hanem közelebb kerülne hozzájuk, érdeklődnének és kompetensnek éreznék magukat ezen a téren.

Így nem először és reméljük nem is utoljára hoztunk egy kísérletet. Ecet, szódabikarbóna, műanyag üveg és lufi. Ebből vajon mi lehetett? A gyerekek persze rögtön kitalálták. Lufit fújtunk, vagyis fújattunk, amit bár hazavinni nem lehetett, de a végén ráugorni annál inkább. Közben figyeltük a lufi méretét, hőmérsékletét, hogy mi történik az üvegben és beszélgettünk róla. “Csak ennyi?” – kérdezték, de azért látták, érezték, észrevették a változásokat, sőt a szemrehányó kérdés ellenére még élvezték is. Csak remélni tudjuk, hogy ezen az úton közelebb tudjuk hozzájuk hozni, valósággá tudjuk tenni azt, amiről a tankönyvekben olvasnak. Mindenesetre már kérdezik lesz-e kísérlet és ez egy nagy siker.

Julcsi, Tami, Máté