Rengeteget társasozunk egész héten, ami annak is köszönhető, hogy nagyon sok új játékot kaptunk Tőletek a legutóbbi gyűjtéskor. Köszönjük! Abszolút favorit lett a Jógi, több tucatnyi partin vagyunk már túl. Nehezen hagyjuk abba – pedig még olvasni is kell benne -, amikor pedig mégis sikerül, még utána is nevetünk a legviccesebb mozdulatokon. Mindenféle korosztály játszik vele vegyesen, ráadásul olyanok is, akik egyébként ritkán társasoznak táborokban. Egyszóval remek választásnak bizonyult. A kisebbeknél Az elvarázsolt labirintus, és a Grabolo is hódít még az újak közül, néhány nagyobbal pedig egészen összetetteket is kipróbáltunk már. A tábori kavalkádban, jó kis alapzaj mellett Jaipurt, Kanagawát vagy épp Fűszerutat megtanulni és végigjátszani is elég menő. Az pedig külön öröm, hogy nem csak a legjobb haverok verődnek össze egy-egy ilyen partira, hanem olyanok is, akik társasos helyzetben eddig keveset találkoztak, de most megküzdenek a Tokió királya címért.

Végig megy a focis téma a héten, nemcsak a fotózás és meccsnézés során, de a kézműves foglalkozásokon is megjelenik. Néha-néha polippal karöltve. Így a vb vége felé közeledve a tanodás gyerekek elkészíthették a saját világbajnoki trófeáikat – a fehér papírpoharakból a délelőtt végére igen dekoratív serlegek születtek. És bár a legtöbben nem hallottak a kettővel ezelőtti vb-n remekelő jós polipról, most azért közösen felelevenítettük az emlékét. A trófeához használt kövek és matricák az állatok díszítésére is tökéletesen alkalmasnak bizonyultak, így ezek is szép csicsásak lettek.

A kézműves második felében pedig nagyon fontos, drukkoláshoz elengedhetetlen eszközt készítettünk: szurkoló kezet. Pofon egyszerű, de nagyon mókás, főleg, hogy tényleg kézre húzható volt és remekül lehetett gyakorolni az angolok, angolok skandálást vele. Persze, nem csak Barcás, angol, belga zászlók kerültek a kézre, hanem mindenféle csinos virág, irkafirka és színezés is. Hátha holnapra még marad egy-egy kéz a meccs idejére is.

Írtuk már többször, hogy rengeteg az apróság, akiket kissé nehezebb lekötni az egész délelőtt folyamán, sokféle eszköz, tevékenység kell nekik. Eszünkbe jutott hát, hogy mi lenne, ha még egy alternatívát ajánlanánk és csinálnánk egy LEGO-sarkot a kultúr egyik végében. Egyszerre viszonylag sok gyereket köt le, többen szeretik is, néhányan még nem is ismerik. Jelentjük, bejött a terv, több olyan gyereket is lekötött ma a legózás hosszú-hosszú ideig, aki amúgy kiszáll a játékokból vagy nem igazán szeret társasozni. Így hát holnap folytatjuk.

A nagy melegben mindig jó egy kis vizes móka, főleg, ha néhány titkos összetevőt is keverünk bele, hogy aztán hatalmas, színes buborékokat reptessünk belőle. A bubibuli kicsit nehezen indult be, de aztán több mint egy órán keresztül egy lelkes csapat fülig habosan, alma illatúan és fülig erő szájjal készítette az óriás buborékokat.

A csajos klubról pedig egyenesen a csajoktól érkezzék az élménybeszámoló:
Ma batikoltunk táskát. Sima piros, enciánkék és sötét ciklámen színűeket is lehetett készíteni. Kimostuk a legós dobozt, összecsurkáztuk a táskát madzaggal, utána meleg vizet öntöttünk a piklibe, sót és festéket tettünk bele és beleraktuk a táskát. Egy fél óráig hagytuk ázni őket, közben játszottunk, majd kivettük, kibogoztuk a kötelet és kitettük az eresz alá száradni. Szép, foltos mintás táskák lettek. Jól éreztük magunkat.

Adél, Bogi, Bogi, Daniella, Dorka, Eszter, Franciska, Julcsi, Máté, Orsi, Orsi