Ebben az évben – a Kárpátok Alapítvány támogatásával – elkezdtünk egy pilot programot, aminek keretein belül négy másik tanodának biztosítunk online logopédiai foglalkozást.  A programot azért tartottuk fontosnak létrehozni, mert Toldon úgy tapasztaltuk, hogy nehezen jut el a logopédiai ellátás a hátrányos helyzetű településen élő gyerekekhez. Pedig éppen nekik lenne szükségük a megfelelő fejlesztés hozzáférésének lehetőségére, hogy csökkenjen a hátrányuk halmozódása.

Szóval emiatt elkezdtünk azon gondolkozni, hogy milyen alternatív megoldásokkal tudnánk ezeket a szükségleteket kielégíteni. A legjobb természetesen az lenne, ha az ország minden területén kellő mennyiségű szakember dolgozna és minden személy számára elérhetővé válnának ezek az alapvető logopédiai és egyéb szolgáltatások, de tanodai szinten ezt nem tudjuk biztosítani. Azonban a problémával foglalkoznunk kell nekünk is.

Az ellátatlanság oka többek között a szakemberhiány. A pilot programban a skype segítségével virtuálisan szeretnénk elvinni a szakembereket ezekre a településekre. Az előző tanév során már kipróbáltuk a távfejlesztést, amikor is a tanodánkban heti rendszerességgel skype-on történt a logopédiai fejlesztés. Azonban most szerettük volna ezt a szolgáltatást kiterjeszteni és kipróbálni az ország többi területén.

Ahogy már említettem, a projektben négy másik vidéki tanoda vesz részt. Szeptemberben mind a négy helyre ellátogattunk, és személyesen felmértük a gyerekeket. A felmért gyerekek közül kiválasztottunk egyet-egyet, akik a projektben részt vesznek. A kiválasztásnál figyelembe vettük a beszéd, illetve nyelvi probléma milyenségét (artikulációs zavar, nyelvi zavar és beszédfolyamatosság zavar fejlesztésével foglalkozunk) és mértékét. Az online keretből adódóan szempont volt az is, hogy a gyerek motiválva legyen a digitális világ iránt, illetve elég érett legyen a távmunkában történő feladatok önálló elvégzésére. Az auditív figyelmi és differenciáló képesség fejlettségét is figyelembe vettük, mivel az online tér nem olyan tisztán közvetítő csatorna, mint a személyes tér.

A foglalkozások heti egyszeri rendszerességgel vannak. Eddig még csak 3-4 alkalom volt, szóval nagyon az elején járunk. De azt látjuk, hogy tud működni, és el tudtunk indulni a programmal. Voltak kisebb nehézségek, például az első alkalommal az egyik óvodás kisfiú annyira megszeppent, hogy nem tudtuk Skype-on keresztül feloldani, hanem a jelenlévő tanodapedagógus segítségére volt szükség. A legidegesítőbb hátráltató tényező az a nem megfelelő internet kapcsolatból eredő szakadások. Ez a gyerekek türelmét is próbára teszi, és ilyenkor nagymértékben veszítettek a motivációjukból. Ezt próbáljuk orvosolni és jelenleg egyre kevesebb lefagyott fej van. Előzetesen féltünk attól, hogy a Skype által kevés vizuális ingerrel lehet majd dolgozni. Például az állathangok utánzásához fontos, hogy legyenek állatképek. Ezeket képernyőmegosztással, vagy közösen szerkeszthető online dokumentumokkal a gyerekekkel meg tudjuk osztani.

Az elején az is nagy fejtörést okozott, hogy milyen tünetekkel rendelkező gyerekeket vegyünk be a projektbe. Mivel ez egy pilot kezdeményezés, ezért úgy gondoltuk, hogy minél többféle zavar fejlesztésével megpróbálkozunk. Habár tudtuk, hogy a feltételezések szerint egy dadogással rendelkező gyereknél kisebb hatékonysággal tud működni a mi formánk, mint mondjuk egy artikulációs zavar esetén, úgy gondoltuk, hogy jobb megpróbálni, mint fejlesztés nélkül hagyni a gyereket. Legközelebb januárban lesz személyes találkozó, ahol fel tudjuk mérni, hogy mennyit haladtunk a fejlesztéssel.

A tanoda skype logopédia programja még egyelőre pilot módban fut, összegyűjtjük a tapasztalatokat, aztán meglátjuk, hogy mit tudunk a továbbiakban ezekből felhasználni. A következő logós blogposztban már a további eredményekről is fogunk tudni írni.

  •