Múlt héten egy projekttel búcsúztunk a személyes tanulásoktól, és azzal a tervvel, hogy kitaláljuk, hogyan lehet elkezdeni a távoktatást a tanodában. Hétfőn el is kezdtük ennek a kialakítását és szervezését, most pedig beszámolunk nektek az első hét tapasztalatairól. 

Egyik pillanatról a másikra nem könnyű az átállás, még akkor sem, ha az egyéni tanulásokhoz rengeteg online eszközt használunk, és sok skypeos tanuláson is túl vagyunk már. Ezért úgy döntöttünk, hogy nem zúdítunk rá egyből az összes gyerekre és szülőre egy teljesen új távokatási rendszert, aminek a működésében nekünk sincs tapasztalatunk. Ehelyett lépésenként építjük fel újra a tanodát ebben a helyzetben. Ennek szellemében az első héten csak az 1-2. osztályos gyerekekkel és néhány középiskolással indítottuk el a kísérletet az online tanulásra. Még a tanoda bezárása előtt minden szülőtől összegyűjtöttük az elérhetőségeket, ezeken keresztül vettük fel velük a kapcsolatot és egyeztettünk időpontokat. A tanulásokat videóhívásokkal bonyolítottuk le messengeren.

Az elsősökkel és másodikosokkal az azonnali indulást a betűk, számok tanulása, a szorzótábla elsajátítása, a számolás és olvasás gyakorlása miatt tartottuk fontosnak. Nekik két alkalmat biztosítottunk a héten, amikre a megszokotthoz hasonló módon, saját foglalkozástervekkel készültünk. A forma persze más volt, és a tartalom is alakult. Kevesebb feladatot terveztünk kevesebb eszközzel és alternatív ötletekkel arra az esetre, ha például valamelyik oldal nem tölt be vagy nem működik a kamera. Több időt hagytunk a ráhangolódásra, az eszközzel és a formával való ismerkedésre, feloldódásra. A feladatokhoz elsősorban az üzenetküldést, mesét, emojikat, képeket, a kamerát és egy-két online, telefonról is megnyitható játékot használtunk.

A középiskolásokkal más volt az irány ehhez képest. Ők egyébként is az iskolai anyaggal kapcsolatban fordulnak hozzánk, általában konkrét kérésekkel, tanulnivalóval érkeznek. Nekik most a tanulásokon kívül a digitális tanrendre való átállásban is szükségük volt a támogatásunkra, a feladatok megtalálásában, a platformok megismerésében, eszközhasználatban is igényelték a segítségünket. Volt, akinek nem is bizonyult elégnek a tervezett két időpont, nála konzultációs alkalmakkal egészítettük ki a tanulásokat. Egyébként egy tizenkettedikes lány is van a középiskolásaink közt, aki nemrég kezdett járni hozzánk, vele különösen izgalmas az érettségire készülés ebben az időszakban.

A tanulások mellett volt még egy másik eleme is a kísérletünknek. Sok gyerekkel és szülővel egyébként is szoktunk messengeren beszélgetni, de ahogy számítottunk rá, az üzenetváltások száma a héten jelentősen megugrott. Ezt a csatornát elsősorban a kapcsolattartásra használtuk, de jeleztük most azt is, hogy lehet tőlünk feladatot kérni, ha valaki gyakorolni szeretne. Ehhez készítettünk osztályonként lebontva egy-egy linkgyűjteményt online feladatokkal és játékokkal, amit folyamatosan bővítünk, a megoldott feladatokat pedig egy táblázatban vezetjük. Két gyerek már élt a lehetőséggel, az egyikük öt feladatot is megoldott ebben a formában.

Így állt össze az első hetünk, ami indulásnak remek volt. A tervezettek közül csak egy gyerekkel nem tudtunk tanulni betegség miatt, egy másikkal pedig csak egy alkalom jött össze a kettő helyett. Persze akadtak nehézségek is bőven. Más gyerekek is igényelték volna a segítségünket már ezen a héten is. Nem minden érintett szülőt volt egyszerű elérni sok próbálkozás után sem. A rossz net és az oldalak túlterheltsége miatt néhány feladat nem töltött be, és az is okozott nehézségeket, hogy nem láttuk, mit hova tesz a gyerek, min gondolkozik, volt, aki nem vagy nehezen kommunikált ezen a csatornán. De itt jött be az egész kialakuló rendszerben talán a legpozitívabb dolog: még szorosabban együtt tudunk működni a szülőkkel, mint egyébként. Legtöbbször ők fogadták a hívást, segítettek a gyerekeknek és nekünk az elindulásban, a megnyitásban, kattintgatásban. Néha nem csak ők, hanem testvérek is, és persze az is előfordult, hogy nem csak az eszközhasználatban, hanem a feladatmegoldásban is. De ott voltak és támogatták a tanulást, ami nélkül nem működött volna a rendszer. Olyan jó volt látni ezt, és ha nem is személyesen, de találkozni a gyerekekkel és a szülőkkel. A távoktatást pedig új elemekkel bővítjük, hétfőtől egy ügyeleti rendszert tesztelünk. Ígérjük, a tapasztalataival is jelentkezünk majd!

  •