Ügyelünk

Az első hetünkön a távoktatás világában az első-, második osztályosokat, illetve a középiskolást igyekeztünk elérni, ennek a tapasztalatairól be is számoltunk itt. Velük a második héten is folytatódott a munka, általában két alkalommal, de van akivel három, sőt érettségire készülés miatt van, akivel heti öt alkalommal is. 

Ami újdonság volt, hogy nyitottunk a többi iskolás felé is. Három ügyeleti napot jelöltünk ki, melyekre beosztottuk a 3-8. osztályos gyerekeket. Természetesen tartjuk magunkat ahhoz, hogy a tanoda önkéntes, de a lehetőséget mindenkinek szerettük volna megadni, úgyhogy körbekérdeztük az összes családot, akivel kapcsolatunk van és iskolás korú gyerekük van, hogy ki szeretne élni ezzel a lehetőséggel és ki nem. Nagy örömünkre majdnem az összes család beleegyezett és olyan gyerek is igényelte, aki ebben a tanévben nem járt tanodába. Minden gyereknek egy online, videóchates alkalmat biztosítunk házi feladat átbeszélésre, ellenőrzésre, magyarázásra, illetve egy Facebook csoportban egész héten lehetőséget adunk, hogy kérdezzenek házival, tanulással kapcsolatban. Ilyen formában összesen 12 család 21 gyerekével tanultunk pluszban a héten. A tanulások lebonyolításában segítségünkre volt az önkéntes csapatunk, illetve a nem teljes állású kollégáink, akik nagyon lelkesen és gyorsan lecsaptak a lehetőségre, köszi nektek itt is. 

És most egy kicsit a tapasztalatokról. A technikai feltételek nem a legideálisabbak a távoktatáshoz, internet a legtöbb helyen van és úgy néz ki, remekül tudunk tanulni mobiltelefonon kamerával is, szóval ezeken a nehézségeken könnyen túllendülünk. Általában úgy működik a dolog, hogy lefényképezik a házi feladatot, elküldik és így mindkét fél könnyebben látja, hogy miről is van szó és akár a megoldásról is kap a pedagógus visszajelzést. Van a kissé bonyolultabb helyzet, amikor rossz internet van, ami nem alkalmas a hívás fogadására, de a kép küldéssel még megbirkózik. Ez sem rossz helyzet, mert a pedagógus így meg tudja kapni a befotózott feladatot, a kérdés, hogy a telefonálás anyagilag melyik önkéntesnek férhet bele. A legnehezebb dolgunk ott van, ahol internet sincs és csak telefon áll rendelkezésünkre. Ebben az esetben osztálytársaktól megpróbáljuk elkérni a házit előre, de ez a héten még nem működött teljesen jól, mert volt, aki például már addigra új házit kapott vagy egy másik feladatban igényelte a segítségünket nem azokban, amiket megszereztünk. Utóbbiból igyekszünk tanulni és jobban körbejárni, a másiknál viszont újra felmerülnek anyagi kérdések. Szerencsére lehet erre is lesz megoldás, de mindenesetre elég nagy dilemma volt ez a héten.

Egy másik izgalmas tapasztalatunk, hogy a gyerekek számára teljesen új terület volt a Facebook csoport létrehozása. Sokan nem is találták meg, hogy hol kell csatlakozni, de a posztoláshoz, kommenteléshez is sok-sok bátorításra, konkrét lépéslisták mutatására volt szükség. Hét közepén beindult a dolog és többen is kértek ott segítséget és természetesen kaptak is. 

Abban is látunk némi nehézséget, hogy a házi feladatokat hogyan szervezzük. Nem könnyű a segítség fogalmát megragadni sem a gyerekeknek, sem nekünk. A gyerekeknek próbáljuk biztatni arra, hogy amit tudnak egyedül csinálni, azt csinálják meg, mi szívesen ellenőrizzük és teszünk javaslatot, de nem tudjuk helyettük véghez vinni és vannak olyan kérdések, amikben a tanáraik vagy osztálytársaik tudnak a leginkább segítségükre lenni. És ez a határ betartása nekünk is nehéz. Hogy ne csináljuk meg helyette, hanem a feladatmegoldáshoz vigyük ügyesen közelebb, eszközöket, megoldási utakat, stratégiákat adjunk amik egy-egy feladat kivitelezésében segítenek.

Minden nehézség ellenére nagyon elégedettek vagyunk a második héttel, összesen 33 iskolás korú gyereket értünk el (és közvetve jó néhány óvodást is), valamint 77 foglalkozást tartottunk. A szülők továbbra is hihetetlen együttműködőek, mi nagyon boldogok vagyunk, hogy kapcsolatban tudunk lenni a gyerekekkel és a többi nehézségen meg dolgozunk majd a következő héten is.