Második táborunkból sem hiányozhatott a szülői klub, melyet ezúttal is két klubtagunk, egy anyuka és egy apuka szervezett meg. Hogy nézett ki ez az alkalom?

„A célbadobós akadálypálya ötletét egy képről vettem le, és úgy próbáltam felállítani a pályát, hogy hasonlítson rá. Valamennyit könnyítettem rajta, úgy próbáltam, hogy az óvodások könnyen tudjanak rajta végigmenni, és jól érezzék magukat közben. Először három pontozó karikán gumikarikákat kellett átdobálni, 1-3-ig lehetett pontokat gyűjteni. Másodjára átléptek két akadályt, utána volt két hullahopp karika, abba bele kellett állni, és magukon áttenni a szülő segítségével. Kis szaladás után egy trambulinra kellett ráugrani és arról beleugrani egy hullahopp karika közepébe. Nehezítésként volt a kezükben egy vízilufi, amit a pálya végén kellett kipukkantani egy nagy piros tölcsérben.” (Zsiga)

„A mandarinos kísérletet egy linken találtuk. Az ovisokra tekintettel választottam, mert könnyű volt, ki lehetett találni és a végén meg lehetett enni. A gyerekek leültek egy asztalhoz, választottak egy mandarint. Kaptak vizet egy üvegben. Üdvözöltem őket és megkérdeztem, hogy szerintük melyik fog elsüllyedni, a héjas mandarin vagy a nem héjas. A gyerekek a héjasra tippeltek és a legtöbb szülő is. Kipróbáltuk a héjal együtt, fennmaradt, utána megpucoltuk és elsüllyedt. A végén meg lehetett enni a mandarint. A házi feladat egy színező volt, ki kellett színezni a mandarint.” (Zsuzsi)

Kinek milyen élmény volt?

„Úgy láttam a gyerekeken és a két szülőn rajtunk kívül, hogy jól érezték magukat. Örültem volna, ha két szülőnél több jön.” (Zsiga)

„Én jól éreztem magamat, már csak azért is, mert láttam a gyerekeket, hogy ők is élvezték a kintit is meg a bentit is. Remélem, lesz még ilyen lehetőség.” (Zsuzsi)

Nekünk is tetszett ez az alkalom, az előkészületek most nagyon olajozottan mentek, a szülők alaposan felkészültek, és bár valóban nem voltunk annyian, mint az előzőn, azért a 11 fő csak a múltkori tömeghez képest tűnhet kevésnek. Ráadásul a kisebb létszám abszolút előnye, hogy ezúttal minőségibb figyelem jutottott a gyerekekre és a feladatokra is. Az pedig külön öröm, hogy a szülői klubok történetében először fele-fele arányban vettek részt apukák és anyukák ezen a foglalkozáson, akik között egy új tagot is köszönthettünk.

Tami, Zsiga, Zsuzsi