A nyári őszi tábor
Az időjárás nem volt túl jó fej velünk, szóval elmaradt a reggeli foci, előtúrtunk néhány esőkabátot, zacskós lábbal cipőbe bújtunk és elindultunk, hogy motiváljuk a gyerekeket az előbújásra. Egész sokan tartottak velünk és berendezkedtünk a kultúrházba. Szerencsére akadt még elég program mára.
Lezártuk az első tábor fotós foglalkozását. A formák és színek témából kiválogatott legjobb képeket kinyomtattuk, majd a gyerekek saját plakátot készíthettek. A képeket saját kedvükre rendezték el, a plakátot is kidíszítették. Holnap kerül sor a kiállításra, amikor mindenki megnézheti, ki milyen fotókat készített, ki hogyan látja a világot.
Ma még egyszer kilőttük magunkat az űrbe, hogy egy kis csillagködöt keressünk. Szerencsére találtunk is – két befőttesüvegbe zárva -, így volt miről beszélgetni a kis űrhajósokkal. A nagy sikerre való tekintettel újra megnéztük az első alkalmon vetített videót és elhelyeztük Toldot, a Földet, a Naprendszert és a Tejútrendszert a világűrben. Utána egy űrkvízzel teszteltük legénységünk tudását. Lezárásként mindenki egy saját bolygót alkothatott magának és kiosztottuk az utazás során gyűjtött holdköveket. Úgy érezzük, hogy az eddigi projektjeink közül ez sikerült a legjobban és mielőtt egy újabba belefognánk, igyekszünk majd megfejteni, hogy miért is működött ez ilyen jól.
Ma volt az utolsó iskola előkészítő foglalkozásunk, amire végül csak egy gyerek jött el. Szerencsére sikerült olyan témára felfűznünk a foglalkozást, ami felkeltette az érdeklődését. Ha megoldott sikeresen egy feladatot, akkor a fogságba esett állatokat kiszabadíthatta. Ez annyira megtetszett neki, hogy majdnem 40 percig sikerült figyelnie. A feladatok is mind állatokhoz kapcsolódtak, volt például hangutánzó, hangfelismerő játék és még egy álarcot is készítettünk. A táborban sikerült elérnünk a célunkat, jobban megismertük a gyerekeket. A következő táborokban a hét tapasztalataira építve már páros foglalkozásokra készülünk, és a harmadik gyereknek a nyáron még egyéni foglalkozásokat tartunk.
A tegnapi délutánt filmezéssel zártuk a kamasz disputás csapatunkkal. A Huligánok című filmet vittük nekik, hiszen az utóbbi pár alkalmunk témája a keménykedésről szólt, amiről itt, meg itt már írtunk. Filmezni mindig egy élmény a srácokkal, hiszen végig kommentelik azt, amire aztán jól rá tudunk kérdezni, tudunk reagálni. Alapvetően tetszett nekik a film (főleg a verekedések), de a mondanivalója is foglalkoztatta őket. Igaz, a végén abban maradtunk, hogy azért ez nem volt a legjobb film választás, meg amúgy is unalmas volt. Ehhez képest a mai feldolgozó alkalmon sok mindenről tudtunk velük beszélni, noha csak két srác vett részt rajta. Beszélgettünk az erőszakból fakadó veszteségekről, a szankciókról (törvényi és magánéleti szinten is), a valahova tartozásról és a kölcsönös bizalomról. Igyekeztünk azért a saját életükre is vonatkoztatni a történetet és annak mondanivalóját. Végül ezeket a szavakat vitték magukkal a filmről és a foglalkozásról: család, box, lila köd, határok, józanság. Mi pedig folytatjuk a témát, mert még mindig van hova.
Habár eredetileg csak egy foglalkozással készültünk a hétre, a nagy érdeklődésre való tekintettel ma megtartottuk a harmadikat is a fiatalabb disputásainknak. Először átbeszéltük a közösen alkotott házirendet, majd egyfajta szerződés jelleggel ezt mindenki aláírta. Ezután a pontosság, késés és a halogatás témakörről beszélgettünk picit részletesebben, amihez hozzátartozott egy rövid mesefilm megnézése is. A gyerekek nagyon őszintén meséltek a tanórákhoz, házi feladatokhoz és házimunkához való hozzáállásukról, és ezt egy véleményvonal formájában be is mutatták. A mesefilm szereplőiről a négysarkos vita módszerével beszélgettünk, és közben kitértünk arra is, hogy nem kell makacsul ragaszkodni az eredeti véleményünkhöz, akár sarkot is válthatunk, ha más jó érvekkel győz meg minket. Végül megkértük a gyerekeket, hogy egy rajz formájában gyűjtsék össze, őket milyen tulajdonságok jellemzik, pl. mennyire pontosak, lusták. A rajzokat eltettük, a következő foglalkozást pedig az önjellemzéseikre építjük.
És hát erre a hétre ennyi a blog, holnap már csak örömködünk kicsit, délután pedig irány haza, hogy kipihenjünk néhány boka-, térd- és vállsérülést, feltöltődjünk, felkészüljünk és egy félig-meddig felfrissült csapattal visszajönnünk. Köszönjük a megtisztelő figyelmet.
Ági, András, András, Bogi, Gábor, Julcsi, Máté, Milán, Orsi, Petra, Réka, Tami
