Már írtunk a legújabb pályázatunkról, melyben nem csak a matek, de az otthoni meseolvasás is nagyon pörög. Már hat családot (15 gyereket) sikerült bevonnunk és összesen 19 mesélést valósítottak meg önkénteseink. Ahogy az lenni szokott, van ahol nagyon könnyű a kapcsolattartás, van ahol döcög, a gyerekek többsége örül és lelkes – a szülőkkel együtt -, de akad, akit még nem sikerült meggyőzni, hogy ez neki szuper lenne. Még nagyon az elején vagyunk, de jó látni, hogy működik az ötlet, ráadásul vannak szülők, akik maguk jelezték, hogy örülnének, ha ők is részt tudnának venni benne. Szerencsére eszköz és lelkes önkéntes is akad bőven, hogy megfeleljünk az igényeknek.

Az alkalmak egyszerűen épülnek fel, arra törekszünk, hogy 10-15 percbe beleférjenek, ne éljék meg teherként sem a szülök, sem a gyerekek. Beköszönünk, gyújtunk egy mesegyertyát, elmondunk egy mesekezdő mondókat, ezután elolvasunk egy rövid mesét – a könyvet, illusztrációkat mutatva -,majd „közösen” elfújjuk a gyertyát és elköszönünk. 2-3 hétig két könyv közül választhatnak a gyerekek, utána ismerkedhetnek meg újabb két könyvvel. És így tovább. Reméljük még sokáig.

Amikor a pályázatot írtuk még bíztunk abban, hogy ez a tanév akár viszonylag normális is lehet, de nagyon hamar le kellett mondanunk már az önkéntesek bevonásáról is. Éppen ezért különösen fontos most ez a projektelem, mert olyanok segítik, akik havi szinten Toldon töltenének egy-egy hétvégét, csak most nem tehetik, így nekik az online tanulások mellett ez az egyetlen kapcsolódási pont. De külön öröm az is, hogy olyan önkéntest is képes visszakapcsolni a tanodához, aki a kezdetektől, 2012 óta velünk van, de az utolsó években személyesen nem tudott jelen lenni. Most viszont újra segíthet és bizony élvezi:

„Amikor megtudtam, hogy indul a meseolvasós projekt, olyan izgatott lettem, mint egy kisgyerek. Sajnos eleinte a munka, majd a két gyermekem születése miatt szép lassan eltávolodtam Toldtól. Már nem is emlékszem, mikor voltam ott utoljára. Azóta az ottani gyerekek megnőttek, sok új tanoda tag született, akiket személyesen nem is ismerek. Most végre lehetőségem nyílt velük is megismerkedni, ami iszonyat jó érzés. Már túl vagyunk 6 meseolvasós alkalmon, amik szerintem többnyire jól sikerültek. A gyerekeknek bejön ez a forma, és ebben a nehéz időszakban így szuperül bevonható sok önkéntes is. Már várom, hogy majd valamikor Toldon, a fűben heverészve is olvassunk együtt!” (Petra)